Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
V
Vízjogi kötelezés kifejtett vízgazdálkodási célú vagy azt érintő tevékenység során — az állam vízügyi érdekeivel vagy más érdekeltek jogait és jogvédte érdekeit — az állam és az érdekeltek között keletkező államigazgatási jogviszonyokat szabályozza. Ennek a jogterületnek a szabályai a vízügyi -*■ hatósági tevékenység keretében, a vízügyi államigazgatási eljárás során érvényesülnek. A V.-i rendelkezéseket a vízügyi jogszabályok (-*- Vízügyi államigazgatási jog) rendszerint más, leginkább vízgazdálkodási jellegű szabályokkal együttesen tartalmazzák (pl. a Vt. II. fejezete). Vízjogi engedély. Az állam erre hatáskörrel felhatalmazott szerve, a vízügyi hatóság (-*- Hatósági tevékenység) által valamely jogi személynek (állami szerv, szövetkezet stb.) vagy természetes személynek adott jogosítványa arra, hogy az a saját érdekkörébe (gazdasági tevékenysége során) vízgazdálkodási célok elérése érdekében meghatározott tevékenységet fejtsen ki. Az állam a V.-lyel szabályozza az egységes vízgazdálkodási szempontok és érdekek érvényesülését (vízimunkák, vízi létesítmények, vízhasználatok műszaki feltételeit, a vizek lefolyási viszonyaira, mennyiségi és minőségi állapotára gyakorolt hatását stb.), a vízimunkáknak, vízi létesítményeknek és vízhasználatoknak a többi hasonló munkák (művek) és tevékenységek rendszerébe való beilleszkedését. Végül megvalósításukban, ill. használatukban vagy használatuk folytán jogaikban és érdekeikben érintett -*• érdekeltek jogainak és kötelezettségeinek érvényre jutását, ill. érdekösszeütközéseik kiegyenlítését. A vízügyi szóhasználatban a V. általában a vízügyi hatóság vízimunka, vízi létesítmény és vízhasználat tárgyában, ill. azzal kapcsolatban (pl. védőterület) kiadott határozatát jelenti, a benne foglalt összes jogosítványokkal (a szoros értelemben vett V.-lyel) és kötelezettségekkel egyetemben. A V. ez utóbbi értelemben összefoglaló elnevezés, jelenti egyfelől: a) a vízjogi létesítési engedélyt, tehát a vízimunka elvégzéséhez, ill. a vízi létesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez szükséges jogosítványok és hatósági rendelkezések összességét; másfelől pedig b) a vízjogi üzemeltetési engedélyt a használatba vételre és üzemeltetésre, valamint a vízhasználati jogosítványokat és a kötelezettségeket megállapító hatósági rendelkezéseket. Egy- egy vízgazdálkodási célra tehát általában két eljárás során, két tartalmilag különböző engedély kiadására kerül sor. A V. tartalmazza: a) az engedélyes(ek) kijelölését, azaz annak a természetes vagy jogi 53* személynek megjelölését, aki vagy amely az engedélyben megjelölt tevékenységgel a vizet hasznosítani vagy kártételeit elhárítani akarja. Egy-egy vízimunkának, vízi létesítménynek, ill. vízhasználatnak — az anyagi -»• vízjog szempontjából tehát — több engedélyese, ill. jogosítottja is lehet, vízügyi eljárási-jog (-*- Vízügyi államigazgatási jog) szempontjából azonban a határozat rendszerint csak a tulajdonost (kezelőt) vagy a legtöbb joggal rendelkező személyt jelöli meg V.-esként, a többi érdekeltet egyszerűen csak jogosítja, ill. kötelezi. A V. tartalmazza továbbá b) a vízimunka (mű) vízgazdál- kodásilag legjelentősebb ismérveit (részeit, funkcióját, szerkezeti elemeit, kapacitását stb.);. c) a vízgazdálkodásilag érintett víz megjelölését (vízfolyás, tó stb.); d) az engedélyezés tárgyául szolgáló vízgazdálkodási cél körülírását (a vízkivétel, a vízbe bocsátás megjelölését és mértékét, vízrendezéssel a védendő terület nagyságát stb.); e) a V.-es és valamennyi egyéb érdekelt összes jogait és kötelességeit; f) az érdekeltek közötti érdekeltségi arányt stb. A felsorolt kérdésekre vonatkozó hatósági rendelkezéseket — természetüknek, ill. előfordulásuknak megfelelően -— a létesítési vagy üzemeltetési engedélybe, ill. határozatba kell foglalni; a lényeges azonban az, hogy a hatóság valamennyi jelentős és hatósági rendezést igénylő jogkérdésben döntsön. Általában a V. tárgyában hozott határozatban célszerű dönteni a védőterület kijelölése, a szolgalom (-«- Vízi szolgalom) alapítása stb. felől is. A V. — jogszabályban meghatározott és indokolt esetben — korlátozható és visszavonható (-*• Kártalanítás). Nem kell V.: a) az ingatlan határán belüli kisebb vízimunkákhoz; b) a természetes — vízhasználatokhoz; c) az ingatlan határán belül keletkező talajvíz, ill. csapadékvíz felhasználásához; d) a jogszabályban megnevezett vízi létesítmények használatba vételéhez; e) bizonyos talajvédelmi munkákhoz. A V.-t a vízügyi hatóság a vízügyi állam- igazgatási eljárás során, határozat formájában adja ki; a V-.ezés nem az egyetlen, de a legsajátosabb vízügyi -*• hatósági tevékenység (Vt. 27—30. §, vhr. 57—67. §). ' A V. egyéb hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít. Vízjogi kártalanítás és kártérítés -► Kártalanítás Vízjogi kötelezés. Kötelezettség megállapítása a vízügyi hatóság (-*- Hatósági tevékenység) által természetes vagy jogi személy (állami 823
