Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

V

Vízhozamegység

szót alkalmazzuk. A vízfolyás valamely szelvényében a vízállások és V.-ok kapcsolatát ábrázoló függvény a V.-görbe.

Vízhozamegység. Az öntözőtelep mértékadó vízigényének olyan kerek számú hányadosa, melyet az öntözőtáblán belül egy — öntöző munkacsapat kezelni tud. A V. nagysága nagyüzemi felületi öntözőtelepen 30—80 1 /sec (180—300 ha-on 1—2 V.), esőztető öntöző- rendszerben, 4—500 m-rebeépített csővezetéktávolság esetében, egy hidránsról kivehetően 10—40 1/sec. Hordozható esőztető berendezések esetében a V. nagysága azonos a berendezés vízhozamával.

Vízhozamhányados -*■ Heves víziárású folyó

Vízhozammérés. A vízfolyás vagy csővezeték meghatározott keresztszelvényén az időegységben átfolyó vízmennyiség (víztérfogat) meghatározása közvetlen vagy közvetett úton. Közvetlen módszer a köbözés, közvetett módszer a sebességmérő műszerekkel végrehajtott mérés alapján a szelvényterület ismeretében végzett számítás, a műtárgyakkal mérőmagasság révén, vagy a vízmozgásnak valamely fizikai jellemzőre gyakorolt hatása révén végzett mérés. Az alkalmazott eszközök lehetnek műszerek, berendezések vagy mérőműtárgyak.

A hígulásos V.-nél az adagoló edényből a vízbe bocsátott só- vagy festékoldat-sugár tökéletes elkeveredése utáni töménységből következtetünk a vízhozamra. Nyílt vízfolyáson főként forgóműves sebességmérő-szárnnyal függélyenként és pontonként mérjük a vízsebességet, és a szelvényterület ismeretében számítjuk a vízhozamot, ill. középsebességet. (— Bukók, Mérőbukó, -*• Forgóműves sebességmérő, -*• Vízsebességmérés, — Venturi-mérő, — Vízadagoló)

Vízhozammérleg. Olyan vízgazdálkodási mérleg, amelyben a vízmérlegkarok mértékegysége a vízhozam, pl. m3/sec.

Vízhozamösszeg. A hosszabb időszak alatt lefolyt, ill. beszerzett vízmennyiség. Egysége pl.: m3/hónap, m3/év. A V.-et, félreérthetően, sokszor vízmennyiségnek is nevezik.

Vízhozamtényező. Kísérleti adat, adott műtárgyak vízszállításának számításához tapasztalati úton határozzák meg. Az elméleti V.-től, a nagyszámú, figyelembe nem vehető tényező hatása miatt jelentősen eltér.

Vízhozam-valószínűség. A vízfolyások jellemző vízhozamainak előfordulási valószínűsége. Használata a vízi-műszaki gyakorlatban mindjobban terjed, különösen a kisvízfolyások

816

esetében, mert a jellemző nagy, közepes és kis vízhozamoknak határozottabb megjelölését adja, mint az általános jellegű, ezért határozatlan LKQ, KQ, KKQ, KÖQ, KNQ,NQ és LNQ. A vízrendezésben, a műtárgyak tervezésében a nagyvízhozamok, a vízhasznosításban a kis- vízhozamok előfordulási, ill. ezek időtartamának valószínűsége jöhet szóba.

Kisvizek esetében :

Q_ioo% a mederben állandóan, tehát 100%-os tartóssággal található vízhozam. Gyakorlatilag megfelel a LKQ-nak.

Qso% a mederben az év felében, tehát 6 hónap tartóssággal található vízhozam.

Nagyvizek esetében:

NQ ioo% az évenkénti,

NQ 50% a kétévenkénti,

NQ 33% a háromévenkénti,

NQ, 20% az ötévenkénti,

NQ io% a tízévenkénti,

NQ 5% a húszévenkénti,

NQ 3% a harminchárom évenkénti,

NQ 2% az ötvenévenkénti,

NQ i% a százévenkénti és NQ 0,5% az ötszáz évenkénti valószínűséggel előfordulható nagy vízhozamok. A gyakorlatban általában NQi% megfelel az LNQ-nak, míg az NQio% a KNQ-nak.

Kisvízfolyások esetében a V.-et közelítő számítási eljárásokkal határozzák meg, mert a matematikai alapon való valószínűségi számításra kellő mennyiségű vízmérce és kellő terjedelmű észlelési idősor nem áll rendelkezésre. Ezenkívül a gyakori mederváltozások, a vízhozamgörbe megbízhatatlansága vagy teljes hiánya a matematikai számítást igen megnehezíti.

Vízhozamveszteség -*- Vízveszteség Vízhőmérő. A víz hőfokának mérését végző műszer, amelyet rúdon vagy kötélen eresztenek le a kívánt mélységbe. Lehet higanyos, amely víztartállyal kapcsolatos, hogy a műszer kiemelése után a leolvasás pillanatáig megtartsa a mért hőfokot, vagy elektromos (ellenállásos, termisztoros), amelynek mérőérzékelőjét leeresztik a kívánt mélységbe, és a hőfokot kábelen vezetik az észlelőhöz, amely esetleg íróműszer.

Vízi beruházási törvény Vízjog története Magyarországon

Vízibogarak. A bogarak vagy fedelesszár- nyúak (Coleoptera) a —rovarok osztályának fajokban leggazdagabb rendje. Mintegy 10000 hazai faj ismeretes, amelyek közül némelyek egész életüket a vízben élik le (V.). Fontosabbak