Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

V

közülük a ragadozó csíkbogárfélék (Dytiscidae) és a növényevő csíborfélék (Hydrophilidae), me­lyeknek lárvái a halivadék pusztításával kárt okozhatnak. A keringőbogarak (Gyrinidae) a nap­sütött vízfelszínen úszkálnak. Vízibolha. 1. A természetes vízben élő, sza­bad szemmel is látható élőlények vulgáris el­nevezése. Nagy részük alacsony fejlettségű rák (Entomostraca) az ágascsápú rákok és eve­zőlábú rákok rendjéből (tehát nem rovarok!). 2. A Daphnia (-► Ágascsápú rákok; Cladocera) tudományos magyar neve. A D. pulex béta- mezoszaprób-indikátor és a D. magna-val együtt toxicitási teszt-állat. (-► Daphnia-teszt) Vízigény. A fogyasztók adott helyre és idő­szakra vonatkozó, vízfelhasználásra irányuló szándéka. A V. az időszak terjedelmétől függően lehet éves, vagyis az év egész vízfelhasználási, ill. öntözési idényére kiterjedő, továbbá eseten­kénti és fajlagos. A vízhasználó (bruttó) V.-e a vízszükséglet­nek az a része, amelyet a vízhasználónak a népgazdasági szempontból optimális (víztaka­rékos) technológia alkalmazása esetén a hasz­nosítható vízkészletből kell beszereznie. A bruttó V.-t tehát a vízhasználó vízszükség­letéből a külső vízveszteségek hozzáadásával és a belső vízgazdálkodással (a víz ismételt, ill. többszöri hasznosításával vagy tározásával) biz­tosított víz levonásával kapjuk. Ha a V.-ből levonjuk a külső vízveszteségeket, akkor a nettó V.-hez jutunk. A nettó V. az ivóvízellátás­ban és a mg.-i vízhasznosításban általában, míg az ipari vízellátásban szórványosan, a vízszük­séglettel egyenlő (-»■ Vízszükséglet, -» Vízvesz­teség). A V. nagysága elsősorban a vízhasználó ter­melési volumenétől, technológiájától, a pilla­natnyi időjárástól, továbbá egyéb tényezőktől függ: ezek időbeli változásának hatásaképpen az egyes vízhasználók V.-ének mértéke az idő­ben változik. A V., vagyis az indokolt érték és a vízfelhasználás, vagyis a valóságos érték, sokszor különbözik egymástól (Vízfelhaszná­lás). A vízgazdálkodási egység vízhasználati (brut­tó) V.-einek (és esetleges egyéb mennyiségek­nek) az összege: az egységre készített -*• víz­gazdálkodási mérleg egyik karja. A V. nem mindig azonos a vízszükséglettel, vagyis azzal a vízmennyiséggel, amelyre a víz­használónak a vízhasználat természete és terjedelme folytán, valamint az azzal elérendő cél érdekében műszakilag és gazdaságilag, a -*■ víztakarékosság szem előtt tartásával, való­ban szüksége van. A V.-t a — vízkészlet-gazdál­kodás és a -*• vízvédelem elvei szerint kell ren­dezni (Vt. 6. §). Vízigények eloszlása. A vízigények 1. idő­beli ingadozása; 2. térbeli (területi) elkülönü­lése. A V. vízgazdálkodási egységen belül álta­lában sem térben, sem időben nem egyenletes. 817 Vízigényesség A vízgazdálkodó szakember feladata a kritikus helyek, ill. időszakok felkutatása, a vízigények és a vízkészlet tér- és időbeli egyenetlenségeinek egybevetése és összehangolása. Vízigényes iparág. Az 1000 Ft termelési ér­ték előállításához az ipari átlagnál lényegesen több vizet használó iparág. Az OVH ipari vízgazdálkodási statisztikai fölmérése szerint V.-ak, pl. a villamosenergia-ipar, a papírgyár­tás, a kohászat. Nem V.-ak a gépgyártás, cipő­gyártás, ruhaipar stb. (— Vízigényesség). A V.- hoz tartozó gyárakat, ipartelepeket nevezzük vízigényes üzemeknek. Vízigényesség. A termelés valamely cél­szerűen kiválasztott egységére vonatkoztatott vízigény, a gyártmányféleségekre, ipartelepekre, iparágakra, iparcsoportokra jellemző vízgazdál­kodási mutató. A V. alapja lehet a gyártott termékmennyiség egysége, pl. erőművekben kWó vagy MWó villamos áram, kohászati üze­mekben t nyersvas, textilgyárakban m2 készáru stb. Az így képzett mutató alkalmas az egy iparághoz tartozó azonos profilú üzemek össze­hasonlítására, és jól mutatja az ipartelepeken alkalmazott gyártástechnológia és a víztakaré­kosság hatását a vízigényre. Az iparágak V.-e csak a közös alapra képzett mutató alapján értékelhető. E célra például a termelési érték egysége (1000 Ft, egymillió Ft) alkalmas, ha a termelési árak az értékkel csaknem egybeesnek. A valóságos értéket nem tükröző árrendszer a V. mutatóját erősen torzíthatja, és a mutató csak megfelelő korrekcióval értékelhető. Vízigények eloszlása

Next

/
Thumbnails
Contents