Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

V

tett — termelőmunkára, élő- és tárgyiasult munkaráfordításra van szükség.

A vízkárelhárítási tevékenységek „értékének” megállapítása megközelíthető a védett területek gazdasági értéke, a termelésben bekövetkezhető elhárított károk számított értéke alapján, ill. a ráfordítások oldaláról, a népgazdaságban alkalmazott árképzési elvek alapulvételével.

A folyószabályozás, vízi utak rendezése összetett tevékenység. A vízi közlekedés és szállítás biztonságosabbá tétele mellett eredményei rendszerint a lefolyásviszonyok javításával több más vízgazdálkodási tevékenységhez is kapcsolódnak, így pl. az árvízmentesítési és árvízvédelmi, a hegy- és dombvidéki, valamint a síkvidéki vízrendezéshez, a mg.-i vízhasznosításhoz stb.

Az eredmények megállapításánál ezeket az összetevőket az adott esetre külön-külön figyelembe kell venni.

Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI). Működését 1952-ben kezdte meg a 2048/16/1952. MT. sz. hat. alapján Szervezetének magját az egykori Vízrajzi Intézet képezte, működési köre azonban a vízgazdálkodási kutatás minden területére kiterjed. Feladata az ország felszíni és felszín alatti vízkészletével kapcsolatos hidrológiai, hidraulikai és vízkémiai tudományos kutató tevékenység ellátása. Hat tudományos főosztálya van: I. Vízgazdálkodási Főosztály, II. Felszíni Vizek Főosztálya, III. Felszín alatti Vizek Főosztálya, IV. Vízminőségi és Szennyvíztechnológiai Főosztály, V. Hidromechanikai Főosztály, VI. Vízépítési Technológiai Kutatások Főosztálya. Főbb kiadványai: a) periodikus kiadványok: Vízügyi Közlemények (1879—), Vízrajzi Évkönyv (1886—), Napi Vízjárási Térkép (1895—), Beszámoló a VITUKI Évi Munkásságáról (1954—), Vízkészletgazdálkodási Évkönyv (1962—); b) egyéb kiadványok: Hidrometeoro- lógiai adatok (1952—), Magyarország hidrológiai atlasza (1952—), Vízjárási adatok (1953—), Magyarország vízkészlete (1954—), Tanulmányok és kutatási eredmények (1957—-) stb.

Vízgazdálkodás kiváló dolgozója. Az

OVH vezetője által adományozható kitüntetés a vízgazdálkodás terén kifejtett átlagon felüli, kiemelkedő munkateljesítményért a Vízügyi Szolgálat vagy egyéb szervek dolgozóinak. Alapítását az 1087/1955. (X. 5.) Mth. sz. határozattal a kormány engedélyezte.

Vízgazdálkodás termelőerői. A vízgazdálkodási termelőeszközök (vízi létesítmények, épüVízgazdálkodási Tudományos Kút.... 812

letek, gépek, berendezések stb.) és a termelésben tapasztalt vízgazdálkodási ágazatban dolgozó szakemberek munkaereje együttesen.

A vízgazdálkodási termelőeszközök állománya a népgazdaság állóeszköz-állományának mintegy 5—6%-át teszi ki. A vízgazdálkodásban foglalkoztatott műszaki, fizikai és adminisztratív dolgozók száma meghaladja a 70 ezret.

Vízgát. A -*• bűzelzáróban levő hasznos vízmagasság.

Vízgépészet. 1. A technika vízgépekkel foglalkozó ága. 2. A vízgépek és a velük kapcsolódó szerkezetek összessége. A hazai vízgazdálkodásban ide sorolják a szorosan vett vízgépek (szivattyúk, turbinák) mellett a nagyobb csőelzáró szerkezeteket, szerelvényeket, a csőidomokat és csővezetékeket, a kisebb, a vízgépekhez szorosan kapcsolódó acélszerkezeti berendezéseket, a berendezések működtető és automatikai szerkezeteit, végül a vízgépekhez kapcsolt villamos gépeket (motorokat, generátorokat).

Vízgőz (vízpára). A gáz halmazállapotú víz. Keletkezése a nyomástól és a hőmérséklettől függ. Minél kisebb a nyomás és minél nagyobb a hőmérséklet, annál előbb keletkezik. Ha a nyomás kicsiny, a víz aránylag kis hőmérsékleten is gőzzé válhatik (pl. a kavitációnál keletkező buborékokban).

Vízgőz által felhajtott forrás -► Forrás

Vízgyógykúra. Idegbetegségek gyógyítására alkalmazott zuhanyfürdés, amelyhez nemcsak felülről, hanem oldalról is sugárzó zuhanyrózsákat használnak. A gyógymód egyik fontos része a skótzuhany: a fal mellett álló beteget a fürdőmester egyszerre két, különböző hőfokú vizet szolgáltató sugárcsővel locsolja.

V. tágabb értelemben a változatos formában, különféle megbetegedések gyógyítására használatos vízkezelések összefoglaló neve.

Vízgyűjtőrendezés Komplex vízgyűjtőrendezés

Vízgyűjtő terület. A vízfolyás valamely szelvényén lefolyó, az állóvizet tápláló vizek felszíni és felszín alatti összegyülekezésében részt vevő terület. A felszíni V.-eket a domborzati térképek alapján kijelölhetö felszíni vízválasztó határolja. A felszín alatti vízválasztók megállapításához részletes geohidrológiai térképek szükségesek.

Vízgyűrűs szivattyú. Hengeres házban forgó, excentrikusán ágyazott, csillag alakú lapátkerékkel ellátott gép. A lapátkerék a házat nem teljesen kitöltő vizet forgásra kényszeríti. A lapátok közti kamrák térfogata félfordulatonként változik, s ennek következtében a homlokfalon levő nyílásnál szívás, ill. túlnyomás kelet-