Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
V
Vízhasználó áttelepítése kezik, ami gáz vagy folyadék szállítását teszi lehetővé. A vízgazdálkodásban elsősorban lég- szivattyúként használják csővezetékek légtele- nítésére. Vízhasználat. Minden olyan tevékenység, amelynek az a rendeltetése, hogy a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét minőségét, medrének vagy partjának állapotát -*■ vízhasznosítás céljából befolyásolja (Vt. 27. §). A jogi szóhasználatban V.-on általában a -» vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízi létesítményt (víziművet) és az ezzel folytatott vízhasznosítási tevékenységet, egyfelől mint a vízügyi államigazgatási eljárás tárgyát, másfelől a létesítmény jogosított vagy kötelezett érdekeltjét (vízhasználó) összefoglalóan értik. Műszaki szempontból a V. meghatározott célú mesterséges folyamat, amely működése során valamilyen formában (fogyasztás, forgatás, visszatartás, meghatározott mértékű jelenlét stb.) vízkészletre tart igényt. A V. a vízhasznosítás tartalmának megfelelően irányulhat a víz ipari, mg.-i vagy személyi célú felhasználására, a vízenergia hasznosítására stb.; rendszerint feltételezi valamilyen -*■ vízimunka elvégzését vagy — vízi létesítmény használatát, üzemeltetését. A V.-hoz vízjogi engedély (üzemeltetési engedély) szükséges. Nem esnek vízjogi engedélyezési kötelezettség alá a jogszabályban meghatározott kisebb V.-ok (a rendes háztartási víz szolgáltatása, az engedély alá nem eső vízi léte813 sítmények kisebb V.-a, a természetes V.-ok* úgymint: jégvágás, állatitatás, úsztatás stb.) és az ingatlanokra hullott csapadék, ill. az ott keletkező talajvíz ingatlanon belüli felhasználása. Ha azonban ezek a V.-ok a népgazdaság érdekeit vagy mások jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait (jogvédte érdekeit) érintik, tárgyuktól és körüktől függetlenül vízjogi engedélyezés alá tartoznak. A vízjogi engedély alá nem eső V.-ok közül egyesekhez azonban egyéb, pl. rendőrhatósági engedély szükséges (pl. fürdés, vízi közlekedés, jégvágás stb.). Vízhasználati szolgalom Vízi szolgalmak Vízhasználat korlátozása. A vízhasználat által a — vízjogi engedély alapján igénybe vehető vízmennyiség csökkentése, ill. a víz kivételére megállapított idő korlátozása, továbbá a közmű vízszolgáltatásának korlátozása. 1. A vízhasználatot a vízjogi engedély módosítása nélkül, átmeneti jellegű igazgatási intézkedéssel lehet korlátozni. Ha a felhasználható vízmennyiség természeti vagy egyéb elháríthatatlan okokból — átmenetileg — csökken, a vízhasználat a szükséges időre korlátozható, ill. szüneteltethető. A V.-ért ilyenkor kártalanítás nem jár. Szükség esetén az azonos víznyerő helyre települt vízhasználatok között víz- fogyasztási rendet kell megállapítani. A V.-t a vízügyi hatóság, a közszolgáltatás korlátozását (pl. ipartelepek számára), ill. igénybevételének csökkentését (pl. kertöntözésre, gépkocsimosásra) a tanács végrehajtó bizottsága rendeli el (Vt. 9. §. vhr. 13. §). 2. A V.-ra a vízjogi engedélyezés módosításával kerül sor, ha a -*■ vízkészlet-gazdálkodás szabályai szerint valamely használó igényét csak már lekötött készletből lehet kielégíteni, és ez okból a korábbi vízhasználatot korlátozni kell; akkor is, ha az 7. alatt említett vízkészletcsökkenés végleges jellegű. A V.-ért ezekben az esetekben az engedélyest kártalanítani köteles az, akinek érdekét az intézkedés szolgálja (Vt. 7., 30. §). A V. az ivó-, háztartási, állatitatási és tűzoltási vízszükségletre nem terjedhet ki (— Ivóvíz védelme). Vízhasználó. Az a jogi személy (pl. városi vagy községi vízmű, ipari üzem, mg.-i üzemegység), amelynek bizonyos mennyiségű és minőségű víznek a vízkészletből való kivételre vagy oda való bevezetésére előjegyzett joga van. Helytelenül vízhasználatnak nevezik. Vízhasználó áttelepítése. A mennyiségileg.
