Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

V

Vízfogyasztó A vízművek üzemvitele során a V.-t gyakorlati­lag az értékesített vízmennyiséggel veszik egyenlőnek. burgonya kukorica 802 Egyes növények vízfogyasztási görbéi Vízfogyasztó -*• Ipari vízgazdálkodás Vízfok (hidrográd). A vízfolyás valamely meg­figyelt keresztszelvényében észlelt legna­gyobb és legkisebb vízállásköz 1/10 része. Jó tájékoztatást ad a -> mederteltségre. (-*■ Víz­játék) Vízfolyás. A térszínre hullott csapadéknak a nehézségi erő hatására összegyülekezett hányadát szállító természetes térszíni alakulat. A V.-okat a szállított víz mennyisége és a meder méretei szerint igen sokféle névvel jelö­lik : folyam, folyó, patak, csermely, ér stb. A többé-kevésbé kialakultnak tekinthető szó- használat szerint Mo. V.-ai közül a Dunát, a Tiszát és a főbb mellékvizeiket nevezzük foly ónak (a Dunát gyakran folyamnak is), a többi állandó jellegű vízfolyás patak névvel jelölhető. Hegyvidékek sebes és sok hordalékot görgető V.-ai a torrensek vagy vadpatakok {— Torrens jellegű vízfolyás). Utóbbi kettő közötti átmeneti V.-alakzat a csermely. Az időszakosan vizet szál­lító hegy- és dombvidéki terepalakulatokat horhónak vagy vápának nevezik. Az ér megjelölés általában a síkvidékek természetes vízfeleslegét levezető, rendkívül kis esésű V.-ra utal. A mes­terséges V.-okat általában -*• csatornának ne­vezik. Az ->• árkok vízgazdálkodási értelemben nem állandó jellegű síkvidéki vízvezető medrek. (- Vádi) Irodalom : Dr. Irinyi — Dr. László: Vízgazdálkodásunk számok­ban. Bp. 1961. Vízfolyásállapot (minőség) Vízminő­ség Vízfolyás áthelyezése. A folyó vagy álló­víz medrének módosítása. A fogalom tartalma meglehetősen széles körű. Beletartozik általában a meder áthelyezése folyószabályozási, árvíz- védelmi vagy vízhasznosítási érdekből. A bányá­szati műveletek által veszélyeztetett vizek megóvására szolgáló védőpillér helyett a -► bányahatóság — népgazdásági érdekből, előzetes gazdaságossági számítás alapján — a vízügyi hatóságnál a vízfolyás (állóvíz) áthelye­zését kezdeményezheti (1960: III. tv. 41. §). Vízfolyás menti területek hasznosítása.. A vízügyi szervek kezelésében levő vízfolyás menti területeket sajátos helyzetüknek meg­felelően mg.-i termeléssel hasznosítják. Az eze­ken a területeken termett termékeket (fű, gyü­mölcs, fa stb.) értékesítik, és a bevételeket be­fizetik a — Vízügyi Alapba. Vízfolyásrendezés. V.-en a kis vízfolyások­nak a környezet igényéhez szabott olyan szabá­lyozását értjük, mely a szabályos meder ki­alakításán kívül, magában foglalja a meder burkolását, esetleg befedését, beboltozását, töltésezését, az érintett műtárgyak szükségszerű átépítését, átalakítását is. A V. elsődleges célja a nagyvízi vízhozamok károkozás nélküli leve­zetése, ami a vízfolyás kanyarulati, esés- és vízlevezetési viszonyainak szabályozásával ér­hető el. Ügyelni kell arra is, hogy a szomszédos területeken kisvizek idején a talajvízszín káros mértékben ne süllyedjen. Olyan vízfolyások rendezésekor pedig, melyek egyúttal a környező területek vízlevezető hálózatának befogadói is, a meder méreteinek, különösen a medermély­ségnek megállapításakor, a mellékhálózat ma­gassági viszonyait is figyelembe kell venni. A V. akkor sikeres, ha a szabályozási nyom­vonal, a fenékesés, a mederszelvény alakja és méretei, a műtárgyak nyílásai kedvező hatással Vízfolyás

Next

/
Thumbnails
Contents