Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

V

tatóját a vízvezeték-hálózatba kapcsolt lakások fölszereltségének, továbbá a vízvezetékes lakásokban, ill. közkifolyókról ellátottak arányának figyelembevételével kell értékelni. Az egy ellátottra jutó napi átlagos háztartási vízfogyasztás az UNESCO adatai szerint Anglia, Hollandia, az NSZK nagyvárosaiban80—1201/fő/nap, más országokban tág határok között (50—250 1/fő/nap) ingadozik. Mo.-on sok év átlagában Bp.-en 110—120, Dunaújvárosban 200, a legtöbb vidéki városban 60—80 1/fő/nap, néhány városunkban (pl. Kecskemét) a főként közki- folyós ellátás miatt 30—50 1 /fő /nap).

A városok ipari és intézményi vízigényeit is magában foglalja az egy ellátottra jutó napi átlagos összes vízszolgáltatás. A vízmű kiépült berendezései által meghatározott vízszolgáltatási lehetőségekre jellemző az egy ellátottra jutó napi víztermelési kapacitás. A település egy lakosára vetített fogyasztás, ill. kapacitás csak azokban a városokban ad helyes képet az ellátás színvonaláról, ahol a vízmű a lakosság többségét kiszolgálja, különben a kapacitásból így képzett V.-mutató arra ad választ, hogy a vízmű a víztermelő telep adott kiépítési fokán hálózatbővítés útján, hány új fogyasztó bekapcsolásához képes vizet biztosítani.

Vízfelfogó. A -*■ csapolóhely alatt a víz felfogására elhelyezett, az épületszerelvények fajtáitól függően különböző szerkezetű edényszerű berendezés. (Pl. falikút, mosdó, mosogató, kézmosó stb.)

Vízfelhasználás (felhasznált víz, vízfogyasztás, frissvízfogyasztás). A vízhasználó rendeltetés- szerű üzemeléséhez beszerzett vízhozam, mely vízelhasználásra, vízveszteségre, vízpazarlásra és visszaadott (használt és szenny-) vízre osztható. A V. felső határa a vízszolgáltató berendezés kapacitása vagy a rendelkezésre álló vízkészlet, aszerint, hogy melyik a kisebb.

A V. értéke optimális esetben egyenlő a vízigénnyel, a gyakorlatban azonban sokszor különbözik tőle. Ha a vízbeszerzési kapacitás, ill. a vízkészlet korlátozott, vagy ha a vízhasználó nem él a vízjogilag biztosított lehetőségével, a V. kisebb, vízpazarlás esetén nagyobb, mint a

vízigény.

Vízfelhasználási terv (vízfelhasználási órarend). Annak előzetes hatósági rögzítése, hogy a vízkészlet-gazdálkodás kritikus időszakaiban (vízszűke idején) valamely vízgazdálkodási egység vízkészletét az egység vízhasználói milyen mértékben (arányban) és sorrendben, ill. időrendben használják fel. Az utóbbi meghatározást gyakran szokták a vízhasználók rangsorolásának is nevezni.

Víz felőli oldal (árvízvédelmi műveknél) -► Vízoldal

Vízfelszín. A víz érintkezési felülete gáznemű közeggel. Alakja nyugalmi állapotban megfelel a rá ható erőtér irányának; az erőhatások könnyen kitéríthetik helyzetéből.

Vízfelszíngörbe — Felszíngörbe

Vízfeltárás. A felszín alatti víz felszínre hozatalára irányuló tevékenység a víztartók mesterséges megnyitásával. A vízkutatással már föltárt területen új létesítmény (pl. vízmű, ipartelep stb.) vízigényének kielégítéséhez szükséges kutak vagy más vízszerző műtárgyak kiépítése. A V. során az új mű víztermelő telepének nem minden műtárgyát készítik el, gyakran csak annyi kutat (forrásfoglalást, galériát stb.) építenek, amelyek próbaszivattyúzási, ill. más adataiból biztonsággal következtetni lehet a feltárt területen a teljes vízszükséglet biztosíthatóságára.

Vízfeltörés -*• Töltéscsurgás

Vízfelújítás. Bármely ipari felhasználás során a víz fizikai, kémiai vagy biológiai minősége megváltozik. A V. célja, hogy a víztakarékosságot célzó visszaforgatás során a víz lényeges eredeti tulajdonságát megfelelő kezeléssel visszaállítsuk.

Vízfelületek párolgása. A víz felületéről vízmolekulák lépnek át pára alakjában a légtérbe. A V.-ának valóságos (nettó) értékét a vízfelszínről a légtérbe és a légtérből a vízfelületre átlépő molekulák számának különbsége határozza meg. Mo.-on a vízfelületek évi átlagos párolgása 500 mm és 900 mm között változik. (-► Párolgás)

Irodalom. Szesztay K.: Tájékoztató adatok a vízfelületek párolgásáról. Vízügyi Közlemények. Bp. 1958. 2. sz.

Vízfelvevő képesség Víz elhelyezkedése a földkéregben

Vízfenék Életövek a vizekben

Vízfertőzés Szennyezés

Vízfodor. A víz felszínén keletkezett olyan kis magasságú és hosszúságú hullámok, amelyeknek mozgását a felületi feszültség számottevő mértékben befolyásolja. A vízfelszín egyensúlyi helyzetének kismértékű megzavarásakor (pl. enyhe szellő hatására) keletkezik.

Vízfogyasztás. A vízhasználók által, egységnyi időtartam (pl. 1 óra) alatt elfogyasztott víz mennyisége. A vízművekben a V. a lakosság, az ipartelepek, üzemek és az intézmények V.-ából tevődik össze. Naponta és az év folyamán, az egyes évszakokban az igények változásának megfelelően jelentős mértékben változik.

801 Vízfogyasztás