Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
V
Vízeresztés kifolyócsöveken át, az alájuk elhelyezett 10—12 cm 0-jű szórótányérra hullik, ahol cseppekre bomlik szét, és így esik rá a hűtőszerkezetekre. A kifolyócsövek és szórótányérok porcelánból vagy üvegből készülnek. A nyitott csatornás, kifolyócsöves rendszereken kívül ismertek víztálcás, túlömléses, szórórózsás és Segner-kerekes V. is. Vízelvezetés. 1. Az öntözőtelepeken a csapadékból, a túlöntözésekből és a csurgalék- vizekből származó vízmennyiségnek műszaki berendezésekkel (csatornák, műtárgyak stb.) való eltávolítása a károkozás megakadályozása céljából. 2. V. a -» körzeti vízvezeték korábban használt helytelen megnevezése. Vízelvonás. 1. Általában: valamely vízgazdálkodási egység vízkészletéből olyan vízbeszerzés, amely az egység többi vízhasználóinak víz- beszerzési lehetőségét korlátozza, ill. vízigényének teljes kielégítését állandóan vagy időszakosan meghiúsítja; 2. Ipari V.: a városi (községi) vízmű szolgáltatta vízből ipari vízigény kielégítése. Mivel az ipari üzemek vízminőségi követelményei általában kevésbé szigorúak, mint a lakosság vízellátásának követelményei, az ipari V. vízkészletgazdálkodási szempontból legtöbbször gazdaságtalan, és ezért a V. mértékének csökkentésére kell törekedni. Vízemelet — Víz elhelyezkedése a földkéregben Vízemelés. Az a művelet, amellyel a vizet megfelelő kézi vagy gépi eszközökkel, továbbEgyszerű vízemelők a) vízemelő kerék, b) láncos kút, c) gémeskút, d) kerekeskút vezetés, tárolás vagy közvetlen felhasználás céljaira, eredeti szintjéről különböző magasságokba emeljük. Vízemelő kos. A természetes vagy mesterséges vízfolyások áramlási sebességét vízemelésre felhasználó berendezés. A szivattyúba hozzá- folyócsövön át beáramló folyadék a cső végén elhelyezett indítószelepet lecsapja. A keletkezett nyomásnövekedés kinyitja a nyomószelepet és a folyadékot az eredetinél magasabb szintre 793 ereszti. A folyadékszállítás a nyomócsőben mindaddig tart, míg a nyomómagasságnak megfelelő vízoszlop a folyadékáram mozgási energiáját föl nem emészti. Ekkor a nyomószelep záródik, az indítószelep kinyílik és a folyamat ismét kezdődik. Vízemésztés (vízhozam). Valamely ->■ keresztszelvényen az időegységben lefolyó víz mennyisége (m3/sec). A V. azt is jelenti, hogy' a meghatározott szelvény, adott -*■ vízállásnál másodpercenként mekkora vízmennyiséget tud levezetni. A vízátbocsátással, víznyeléssel azonos fogalom. Általában vízturbinák, ritkábban zsilipek, csatornák vízátbocsátó képességének meghatározásával kapcsolatban használják. Vizenyős terület. Időszakosan vízzel borított terepmélyedés. A vízborítás mértéke és gyakorisága, a talajviszonyok és a növényzet szerint igen sokféle névvel jelölik: -*• mocsár, —- láp, fertő, semlyék, tocsogó stb. Az elnevezések sokszor tájanként is változnak. Mo. területének csaknem harmadát egészen a XVIII. szd.-ig V.-ek borították. Legnevezetesebbek: a Nagy- és Kis-Sárrét, Sárköz, Ecsedi láp, Szernye-mocsár, Kolom-tó, Hanság. Az azóta végzett nagyszabású lecsapolási és vízrendezési munkák eredményeképpen ma már csak kereken 1200 km2-re tehető az ország V.-einek együttes kiterjedése. Irodalom. Magyarország Hidrológiai Atlasza. IV. sorozat 2. sz. Magyarország vizenyős területei (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet). Szerk.: Szesztay K. Bp. 1966. Vízeregetés. Víztelenítési művelet: a mg.-i területet borító káros belvizet rendszerint házi szerszámok (kapa, ásó) segítségével, az ingatlan tulajdonosai vezetik el, ideiglenes, kisebb árkok megújítása útján; a káros vizet a legközelebbi csatornába vezetik. Vízeresztés. A természetes és mesterséges tavaknak (tározók), továbbá a csatornázott folyók -* bögéinek vizét részben és időszakosan zsilipen át tervszerűen elvezetik, leeresztik. Ha Vízemelő kos
