Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
V
Védőterület sági tartaléka. A biztonsági készletek mértékét az Országos Vízügyi Hivatal határozza meg. Védelmi vonal. Az árvízvédelmi töltést, ill. a helyenként ezt pótló árvízvédelmi falat (-*Véd- gát), vagy az árvíz ellen is védő -*■ magaspartot és azokhoz tartozó előtereket, védőerdőket, gátőrtelepeket (-*- Árvízvédelmi gátőrtelep) magában foglaló, egy-egy -»• öblözet árvízvédelmére kiépített művek és a szorosan hozzájuk tartozó területsávok összessége. Véderdő (hullámtéri véderdő). A töltés víz felőli oldalára telepített erdő. Az árvízvédelmi töltések védelmére az a V. vált be, melynek 80%-a (a töltéshez közelebb eső részen) hullámtörő sávként szolgáló, ún. fejesja-üzemben kezelt fűzből, 20%-a pedig (a mederhez közelebb eső részen) szél- és jégtörő sávként szolgáló, ún. szálerdő-üzemben kezelt nemes nyárból (pl. kanadai nyár) áll. A hullámtörő sáv célja, hogy a védőtöltés előtt a szél erejét csökkentse, a hullámverés erősségét csillapítsa, ezáltal az el- habolás lehetőségét mérsékelje. A V. jég- és széltörő sávja megakadályozza a zajló jégnek a töltésig való kisodrását és a jégtáblákat bizonyos mértékig aprózza. A V. telepítése és fenntartása a töltést kezelő szerv feladata. Telepítés előtt a régi anyaggödröt (-*• Töltésépítés) rendezni kell (a gépi művelés lehetőségét és a terület víztelenítését biztosítja) és talajelőkészítést kell végezni. Az erdősítést -*■ dugványozással vagy gödrös ültetéssel hajtják végre. A töltés víz felőli lábától nyárfa esetén 20 m, egyéb fafajok esetén legalább 10 m széles gyepes szabad sávot kell hagyni. A V.-fenntartás keretében fontos feladat az új telepítések 2—3 évig való ápolása (talaj- lazítás, gyomtalanítás, öntözés, metszés, nyúl- rágás elleni védelem). Az állománynevelés keretében gondoskodnak a V. szükség szerinti pótlásáról, gyérítéséről és tisztításáról. A hullámtörő sávban a törzseket 6—8 éves korukban 1,0—1,5 m-rel a legmagasabb árvízszint alatt levágják, hogy a kifejlődő új korona jobb védőhatást fejthessen ki. A beérett rőzseanyagot ún. botolással termelik le, az 1—3 cm vastag ágakat árvízvédelmi rőzsének, a vastagabbakat tűzifának, papírfának dolgozzák föl. A V.-t a -*■ vágásfordulónak megfelelő időpontban kitermelik, majd új telepítést hajtanak végre. Védgát. Az árvízvédelmi töltés, árvízvédelmi fal és a művek előtti, alatti, mögötti, a töltésállékonyság szempontjából még figyelembe veendő talajtömb. A mesterséges létesítménnyel (földtöltés vagy árvízvédelmi fal) együtt dolgozó, az altalajviszonyoktól függően változó nagyságú talajtömb részt vesz az árvíz nyomásának fölvételében, és a — szivárgás hatására éppúgy átszakadhat, mint maga a töltés. Megfelelő töltésszelvény kialakításával elérhető, hogy a víznyomás következtében keletkező szivárgással szemben az egész V. biztonságot nyújtson. (Korábban az árvízvédelmi töltés és V. azonos fogalom volt.) Védőanyag. Az árvízvédekezéshez szükséges, jórészt készenlétben tartott, raktárban vagy szabadban tárolt építési anyag. Védőcső. Az út és vasút pályatestén átsajtolt cső, amelyben nyomócsövet vezetnek keresztül. Csőrepedés esetén a kimosást stb. megakadályozza. (-► Béléscső) Védőföldelés -+- Földelés Védőföldelő. Olyan vezető, mely az üzemszerűen feszültség alatt álló vezető környezetében levő testet és a talajt összeköti. Rendellenesség v. hiba esetén a feszültség ezen keresztül kiegyenlítődik. Csak kis áramerősségű készülékeknél célszerű alkalmazni. Védőidom Védőterület Védőövezet. Az ivóvízellátást szolgáló vízművek létesítményeit kötelezően és előírásosan körülvett terület. A hidrogeológiai V.-et vagy védőterületet a vízgyűjtő terület vízföldtani adottságai figyelembevételével jelölik ki. Az ivóvízellátási létesítmény közvetlen környezetében külső és belső V. szükséges, melynek kialakítását esetenként a vonatkozó rendeletek szabályozzák. ( — Védőterület) Védőpillér. A bányászati műveletek által veszélyeztetett folyóvizek (állóvizek) megóvására szolgáló felszíni, ill. felszín alatti földidom. Vizeket veszélyeztető megbontása, ill. azon belül bármilyen, a vizekre káros beavatkozás tilos. A V.-t -*■ bányahatóság jelöli ki, a vízügyi szakvélemény előírásainak figyelembevételével. (->- Vízfolyás áthelyezése) Védőréteg. A szerkezeteket óvó, rendszerint vékony, mesterséges bevonat. Faszerkezetekben a fa élettartamának meghosszabbítására alkalmaznak különféle V.-eket (elszenesítés, olajozás, különféle vegyszerekkel való bekenés, festés stb.). Fémfelületek védelmére festést vagy más fémmel való bevonást alkalmaznak. (-> Korrózió elleni védelem) Védősáv. Az ivóvízvezeték nyomvonala mentén, annak fertőzés ellen való védelme érdekében kijelölt sáv, amelyen belül csatorna nem fektethető. A V. a vízvezetéki cső oldalán 2—2 m-ig, alatta 1 m-ig, fölötte a terepszintig terjed. A V.-ba eső csatornaszakaszt vízzáró védőcsőben szabad csak vezetni. Védőterület. Az ivásra vagy gyógyászati 777
