Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
V
Védőtető célokra (esetleg fürdésre) szolgáló víz mennyiségének, ill. minőségének megóvása érdekében, meghatározott létesítmények (művek, berendezések) védelmére kijelölt, csak a cél elérése érdekében szükséges korlátozásokkal (tilalmakkal) hasznosítható terület (földidom). A V. kialakításának elrendelése — a közegészségügyi szakhivatalok véleménye alapján — a vízügyi hatóság feladata. A V. kijelölését és az azt terhelő korlátozásokat (tilalmakat) a telekkönyvbe be kell jegyezni; ezekért az érintett ingatlan tulajdonosának (kezelőjének) a V. kialakítására kötelezettől kártalanítás jár, ha pedig nem rendeltetésszerűen használják, követelheti az ingatlan kisajátítását vagy megszerzését más módon is. A V. a közhasználatú ivóvíznyerő helyek (források, kutak, vízkezelő és -tároló művek), továbbá az egészségügyi jogszabályokban megtalálható fürdők (gyógyfürdők), ill. ezek vizének védelmét fenntartó, három védőövezetből álló terület. 1. A belső védőövezet 10—50 m sugarú, bekerített, idegenek elől elzárt terület, amelyen a víztermelés célját szolgáló műveken kívül minden építkezés, a mg.-i művelés, szennyezés és a mű kezelőjén kívül mások számára a belépés tilos. 2. A külső védőövezet az előbbi határvonalától számítva általában 100 m szélességű területsáv, amelyen az építkezés, a mg.-i művelés, idegenek számára a belépés korlátozott, mindennemű szennyező beavatkozás tilos. 3. A hidrogeológiai védőövezet a víznyerő hely környezete geológiai adottságainak megfelelő kiterjedésű terület, amelyen belül a víznyerést módosító minden beavatkozás (erdőirtás, bánya- művelés, szennyező anyagok elhelyezése, más vízfeltárás) tilos, ill. csak az egészségügyi, vízföldtani, vízügyi szakvéleményektől függően, korlátozottan engedélyezhető. A védőövezetek előírt nagyságát a vízügyi hatóság az egészség- ügyi szervek véleménye alapján indokolt esetben módosíthatja. A védősáv az ivóvízművek vezetékhálózatának külső hatások, valamint más vezetékekkel való keresztezése folytán előállható károktól való védelmét szolgáló, a vezetéket 1—2 m szélességben körülvevő felszíni és felszín alatti földhasáb, amelyen belül műtárgyak elhelyezése, szennyezés vagy a vízmű berendezéseit károsan érintő bármilyen egyéb beavatkozás tilos. A védőidom a víznyerő helyek megóvása egészségügyi szempontból, ill. a víz pótlásának védelme érdekében a káros felszín alatti hatásokat 778 kiküszöbölő felszíni és felszín alatti földidom, amelynek a víz nyerését módosító minden megbontása vagy azon belül bármilyen kárt okozó alakítása tilos. (-► Védőpillér, -► Bányahatóság) ^ Védőtető. Veszélytelen közforgalmi vagy munkahelyi közlekedést lehetővé tevő, konzolos vagy oszlopos alátámasztású, a lehulló törmelék, szerszámok stb. ellen védő építmény. Védtöltések hasznos magassága. A korábban épített árvízvédelmi töltések koronája alatti, gyökerekkel, féreg járatokkal átszőtt, a légköri behatásoknak jobban kitett, szivacsos, így szivárgás szempontjából alig ellenálló réteg vastagságának levonása után megmaradó töltésmagasság. Az említett réteg vastagsága — eltekintve a 10—15 éven belül épített töltésekétől — még gondos karbantartás esetén is 50—60 cm. Karbantartás hiányában ez a réteg 1 m-es vagy még vastagabb is lehet. Végakna. Az épület alapcsatornája és a -*■ bekötőcsatorna közös végpontján épült — tisztítóakna. Végálláskapcsoló. A villamoshajtású mozgó gépeket, szerkezeteket megállító biztonsági berendezés, amely akkor lép működésbe, ha a gép vagy szerkezet (daru, zsiliptábla) előírt útjának végére ér. Működtetése általában mechanikus. A V. karját a mozgó gép vagy szerkezet eltolja, ill. elfordítja, így a mozgató áramkör megszakad. A visszakapcsolást rugó végzi. A számlálóműves V. a hajtómotor által közvetlenül meghajtva, a hajtóműtengely meghatározott és beállított fordulata után szakítja meg a villamos áramkört. Végcsappantyú -*• Csappantyú Véges mélységű vízvezető réteg. A terep szintje alatt, a gyakorlatilag megmérhető mélységben levő vízvezető réteg. Helyzetének ismerete többek között vízbeszerzési (esetleg nyelőkutas vízelvezetési) feladatok megoldása szempontjából lehet fontos. Véges vastagságú vízvezető réteg. Olyan vízvezető réteg, amely alatt gyakorlatilag véges mélységben vízzáró réteg (kőzet) található. A vízzáró réteg, ha nincs túlságosan mélyen, befolyásolja a vízvezető rétegben végbemenő szivárgási jelenségeket, ezért helyzetének ismerete fontos. Véglények. Az egysejtű élőlények összefoglaló neve (Protista). Növényi V. (Protophyta) az egysejtű algák, a gombák és baktériumok. Az állati V. -*■ ostoros V. (Flagellata, Zflomastigo- phora), gyökérlábúak (Rhizopoda), csillósok (Ciliata) és spórás állatok (Sporozoa) az egysejtű állatok (Protozoa) törzsébe tartoznak. Vízi szervezetek,
