Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

V

Venturi-mérő enyhe lejtők, a vízzáró és a vízáteresztő talajok, a növényzettel benőtt és a növényzet nélküli területek egyaránt előfordulnak, és vízellátásá­ban a záporok is, a bővizű források is szerephez jutnak. Vegyi gáztalanítás. A kazántápvizek elő­készítése során a vízben elnyelt gázok vegy­szeres eltávolítása. Vegyipari szennyvíz. A szappan, mosó­szer, ásványolaj, műselyem, műanyag, műtrá­gya, festék, keményítő, vegyszer és gyógyszer gyártásakor keletkezett szerves, gyakran mér­gező szennyeződésű ipari szennyvíz. Vegyi szennyvízkezelés. Az ipari szenny­vizek tisztítása, rendszerint közömbösítő vegy­szerek adagolásával. Vegyszeres gyomirtás. A növényzet irtá­sának fejlett módszere. A használatos vegysze­rek általában hormonhatásúak, tehát a növény­zet rendkívüli fejlődését és ezzel pusztulását idé­zik elő, de használnak anilin- és petróleumszár­mazékokat is. Az egyszikű növényzetet (nád, sás stb.) agresszívabb szerekkel (arzén-, klorát- vegyületek) irtják. Ez utóbbiak az emberi és állati szervezetre veszélyesek, ezért használatuk kellő körültekintést igényel. A vegyszereket a növényzet meghatározott fejlődési stádiumá­ban kell adagolni. A vegyszerek hatása 2—4 év is lehet. A V. során különös gondot kell fordítani a káros mellékhatásokra. így pl. mindig fontoló­ra kell venni az alkalmazott vegyszerek esetleges káros hatását a vízgazdálkodásra. Velencei-tó. Fejér megyében, Székesfehér­vártól K-re, a Velencei-hegység D-i lábánál terül el. A térszín lesüllyedése folytán keletkezett (tektonikus süllyedék), nagysága 26 km2, víz­gyűjtő területe 615 km2. Legnagyobb mélysége 2,2 m, átlagos mélysége 1,20 m, hossza 10,5 km, átlagos szélessége 2,5 km. Víztömege: 0,03 km3. Vizét kisebb patakok táplálják, szám szerint 13, melyek közül a Császár-víz a legnagyobb. Ez a patak szolgáltatja a tó vizének 65%-át. Az árvízi hozamok visszatartására és a nyári vízutánpótlás szükség szerinti biztosítására két tárolót építenek a Császár-vízen. Az egyik a Zámolyi-tároló, melynek duzzasztógátja a víz­folyás 15,6 fkm szelvényében van, a másik az ún. Pátkai (Gránitkapu)-tároló. Tárolók nélkül ugyanis a V. és környékének több irányú hasz­nosítása nem oldható meg. Az üdülési, termé­szetvédelmi és halászati igények kielégítésére az agárdi +160 cm-es állandó vízszinttartás szük­séges. (L. II. sz. m.) A tónak természetes lefolyása nincs, a diny- nyés—kajtori mesterséges csatornán csapolják le a Nádor-csatornába (Sárvíz). A tó növény­773 zettel, főleg náddal való benőttsége jelentős, kb. 40%-ra tehető. Madárvilága gazdag, a tóban tervszerű haltenyésztés folyik. Velikanov-féle térfogati töménység. A lebegtetett hordalék töménységének M. A. Velikanov által alkalmazott, a leülepedett horda­lék térfogatának és a hordalékos víz térfogatá­nak viszonyaként értelmezett kifejezési módja, képlettel kifejezve: Cv = C/yv C az egységnyi térfogatú vízben levő lebegte­tett hordalék súlya, yx a leülepedett hordalék térfogatsúlya. A V. mind kicsiny, mind pedig nagy töménységek esetében különbözik a hor­daléktérfogat és a hordalékos víz térfogatának viszonyaként értelmezett térfogati töménység értékétől. Vendéghíd ->- Provizórium Ventillátor -► Légfúvó Venturi, Giovanni Battista (1746—1822) olasz fizikus; optikai és hidraulikai kérdésekkel foglalkozott. A vízhozam mérésére szolgáló Venturi-cső feltalálója. Venturi-csatorna Venturi-mérő Venturi-cső -► Venturi-mérő Venturi-mérő (Venturi-cső, Venturi-méter). Változatlan átmérőjű, egyenes csőszakaszba ik­tatott, a folyásirányban szűkülő, majd enyhén ismét bővülő, a folyadékok hozamának mérésére alkalmazott cső. A V.-vel való hozammérés elméleti alapja az energia megmaradásának és a folyadékmozgás folytonosságának elve. Ezekből kiindulva az átfolyó folyadékhozam (Q_) a kont- rakciós tényező (ji), a szűkítetlen, valamint a szűkített szelvény átfolyási szelvény területe (F és/), a nehézségi gyorsulás (g), a folyadékfaj- súly (y) és a szűkítetlen, valamint a szűkített szelvényben mért p0 és p nyomások, ill. h0 és h vízoszlopmagasságok függvényében a 0 — \[2S(Po~P) ­= j7==f V2g(h0-h) = xl/2g(h0—h) egyenlettel fejezhető ki; m = — a szőkítési F arányszám. A V. a szilárd szennyeződések, usza- dékok nélküli folyadékot szállító csővezetékek­ben —- egyszerűsége, üzembiztossága miatt — elterjedt mérőberendezés. A csővezetékbe építhető V. olyan mérőberen­dezés a nyomás alatti átfolyás mérésére, amely 50 Vízgazdálkodási lexikon

Next

/
Thumbnails
Contents