Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
B
Bázis Bányakár. A bányászati tevékenység folytán ingatlanban (épületben, egyéb alkotórészben) bekövetkezett v. vízelvonással keletkezett kár. A B. megtérítését a bányatörvény rendelkezései szabályozzák, különösen nagy méretű, ill. terjedelmű B. bekövetkeztekor a kormány külön rendezi a kártérítés módját és föltételeit. A B.-t lehetőleg természetben kell megtéríteni, vízelvonáskor az ivó- és háztartási vizet, valamint az állatállomány vízszükségletét — a vízügyi hatóság előírásai szerint — más vízforrásból mindig természetben kell pótolni. A B.-ok megtérítése felől a járási szintű tanács vb igazgatási osztálya a kisajátítási jogszabályok alkalmazásával határoz (1960: III. tv. 42— 45.§). A bányászati tevékenységgel okozott, de B.-nak nem minősülő egyéb károk megtérítésére a polgári jog általános szabályai irányadók. Bányalég Metán Bányavíz. A bányaművelés során feltárt, a bányavágatokon átfolyó v. azokat elöntő talaj-, réteg- v. karsztvíz, mindaddig, amíg a bányavállalat (ok) területét el nem hagyja (1960: III. tv. 50. §) (— Bánya vízhasználati joga). A felhagyott bányamezőket (vágatokat) kitöltő (elöntő) víz az ún. öregségi víz. Mo.-on különösen a Dunántúli-középhegység területén gyakori, ahol a bányák vágatai a karsztvíztükör, ill. a vízveszélyes szint alatt, az ún. vízveszélyes övben (zónában) vannak. A többnyire vékony fedőréteg következtében v. a törések mentén gyakran erős vízbetörések következnek be (pl. a tatabányai XV/b. aknában 1960. szept.-ben 18 m3/p), amelyek a kihajtott vágatokat részben v. egészben elöntik. A folyamatos termelés érdekében a tatabányai barnaszénmedencében 1965-ben átlagosan összesen 96,8 m3/p, a dorogi medencében 106,8 m3/p bányavizet emeltek (szivattyúztak) a felszínre. A borsodi barnaszénmedencében a B. — különösen aknamélyítés alkalmával — rétegvízveszélyt okoz. A Mátra és a Bükkalja fás barnaszénterületein pedig a felszálló artézi víz jelent nehézséget a külfejtések víztelenítése során. A B.-et a vízgazdálkodási mérlegben a felszín alatti vízkészletet fogyasztó vízigényként és ugyanakkor a hasznosítható felszíni vízkészletet növelő használt vízként veszik figyelembe. Bányavíz-gazdálkodás. Az -*■ aktív vízvédelem során kiemelt -► bányavíz népgazda- ságilag optimális hasznosítását célzó műszaki, igazgatási és jogi intézkedések összessége. Mo.-on a bányavíztermelés fokozódásával és a természetes vízkészletek igénybevételének növekedésével a B. egyre jelentősebb. Bánya vízhasználati joga. A bányavállalat a bányavízzel, az ásványi nyersanyagok bányászata során feltárt és bányaüzemi célra szükséges mélységi vízzel saját üzemén belül a bányatörvény (1961: III. tv.) szabályai szerint vízjogi engedély nélkül jogosult rendelkezni. Ha a B. tekintetében a bányavállalatok között vita merül fel, a — bányahatóság dönt. A bányavállalat az általa felszínre hozott, de felhasználni nem kívánt ivóvíz minőségű vizet — a vízügyi hatóság szakvéleménye szerint átadni köteles; e víz mennyiségének változásaiért nem felelős, de mennyisége és minősége megóvásáról mindaddig köteles gondoskodni, amíg az a területét el nem hagyja. Az egyéb vizeket a bánya is a vízügyi jogszabályok szerint használhatja. Az üzemeiben fel nem használt bányavizeket (csapadékvizeket), valamint -»• vízfolyás áthelyezése után a vízfolyás vizét a legközelebbi befogadóig a bányavállalat kötelessége levezetni. A vízjogi engedélyezés során a bányahatóságot meg kell hallgatni [1960: III. tv. 50. §,9/1961. (III. 30.) Korm. rend. 90—92. §; Vt. vhr. 11. §]. Bárka. Hajlított oldalú, hegyes orrú, éles fenekű, csapott farú, vontatott, ritkán motoros, tengeren vitorlás, 120 t-nál kisebb hordképes- ségű vízi jármű. Ma főképp tengerpart menti halászatra használják. Halbárka a hajó alakú, lyuggatott oldalú haltartó szokásos elnevezése. Bárkázó zsilip. Min. 2,50 m nyílású, a töltést teljesen átszelő, oldal- és szárnyfalakkal ellátott, három horonnyal kiképzett, nyílt zsilip, 63 Bárkázó zsilip amely a tógazdaságon belül biztosítja a vízi közlekedést, főleg a nádvágó gépek és a szállítóbárkák továbbjutását. Bátky Károly (1794—1859) sokoldalú pedagógus, népművelő. Széles körű tevékenysége során foglalkozott az -*• árvízvédelem kérdéseivel is. Bázis — Alapvonal
