Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

B

Báziscserélő eljárás

Báziscserélő eljárás (kationcsere). A víz lágyítására szolgáló módszer. A kationcserélők a víz kationjait H-ionokra cserélik ki, ezáltal a víz erősen savassá válik. A kationcserélő anya64

Kationcserélő szűrős vízlágyító berendezés vázlata 1. kationcserélő szűrő, 2. gyűjtőtartály, 3. szivattyú, 4. mosóvíztartály, 5. sóoldó tartály, 6. víztartály

gok természetes v. mesterséges szerves vegyüle- tek. A szűrőanyagot sósavval v. kénsavval regenerálják. (-► Vízlágyítás)

Bázisparabola. Szerkesztéskor, számításkor v. méréskor a kiindulási alapul használt parabola elnevezése.

Bázisvízhozam. A vízfolyások medrébe közvetlenül a talajvízből beszüremkedő vizekből származó víz. Tartós szárazságok idején gyakran a folyók teljes vízszállítása a B.-ból adódik, máskor a vízhozamnak többé-kevésbé jelentéktelen hányada.

BB-idom Csőidomok Beaufort-féle szélskála. A szélerősség műszer nélküli meghatározására szolgáló tapasztalati adatsor. Lényegében a szélnek a természetben a tárgyakra gyakorolt hatását vették alapul különböző szélsebességek esetében, s ezt 0—12 fokozatba foglalták. A 0 fokozat teljes szélcsendet, a 12-es pusztító orkánt jelent.

A B. fokbeosztása, ill. a szélsebesség adatai a következők:

Beaufort- A szél sebessége A szélerő tapasztalati jellemzése

fok

m/sec

0

0,0— 0,5

Teljes szélcsend

1

0,6— 1,7

Gyönge szellő, csak a füstoszlopot hajlítja el

9

1,8— 3,3

Szellő, a faleveleket gyöngén mozgatja

3

3,4— 5,2

Gyönge szél, a faleveleket erősen mozgatja, a vizet fodrozza

4

5,3— 7,4

Mérsékelt szél, a vékonyabb gallyakat mozgatja, kisebb vízhullámzást okoz

5

7,5— 9,8

Élénk szél, a vastagabb

gallyakat is mozgatja, erősebb vízhullámzást okoz

6

9,9—12,4

Erős szél; ágakat mozgat, hallható a zúgása, a járást nehezíti

7

12,5—15,2

Szélvihar, vékonyabb fatörzset hajlít, száraz gallyakat tör, leveleket tép le

8

15,3—18,2]

Erős vihar, épületkárokat

9

18,3—21,5

okoz, vastagabb faágakat,

10

21,6—25,1 J

vékonyabb fatörzseket tör I Pusztító szélvész, orkán, fá11

25,2—29,01

kat tör és dönt ki tövestül,

12

29,1erdőket tarol, épületeket rombol, dönt.

A -*■ Wild-féle szélzászlóhoz csatlakozó szél- erősségmérő adatainak értékelésére is szolgál, és összefüggést ad a szélsebesség és a lengőlap kilendítése között.

Beágyazódás. Az alluviális (-»■ Allúvium) völgyben kialakuló és berágódó meder folyamatos munkája. A B. a fejlődő folyók mederalakulása közben a középvízi meder kialakulását segíti.

Beállás. A folyó hosszabb szakaszára kiterjedően a sűrűn zajló jégtáblák megállása és egymáshoz fagyása, más szóval a hideg növekedésével a jégmozgás megszűnése és a -*• jégmező kialakulása.

Beázási mélység. Az öntözés v. természetes csapadék hatására a vízkapacitásig vízzel fel- töltött talaj mélysége.

Becker Adám (1874—1956) mérnök, a Gyulai Folyammérnöki Hivatal vezetője. Előbb a kultúrmérnöki szolgálat munkatársa, majd a Vágszabályozási Kirendeltség megszervezője és vezetője (1913—1919). Általánosan elterjedt műszaki újításai a dróthálós kőhengerek alkalmazása, valamint a kavicsból készült műkő gyártása és felhasználása.

Becslés. 1. Ált. értelemben: az olyan mennyiségek, értékek, költségek, veszteségek és károk nagyságának megállapítására alkalmazott művelet, amelyek pontos mérésére, kimutatására nincs lehetőség v. szükség. B.-t alkalmaznak akkor is, amikor a pontos mérést csak olyan nagy munkával és költséggel lehetne elvégezni, amekkorát a megkívánt pontosság nem igényel v. a becsült anyag nem ér meg. A B. különösen az előszámításokban nélkülözhetetlen, amikor tényszámaink még nincsenek.

2. A geodéziában: főleg a szög- és hosszmérésben az -» index helyzetének meghatározására használják. B.-kor a — csonka leolvasásnak megfelelő távolságot szemmértékkel határozzák meg. A B. akkor a legpontosabb, ha az index két beosztásrész között középen van.

3. A statisztikában: valamely adat számszerű értékének közelítő pontosságú megállapítása.

Becslőmikroszkóp. A műszerek indexállá-