Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
T
Tározódás tározó térfogat: az előbbi térfogata. (-»- Világ nagyobb víztározói) Irodalom. Magyarország vízkészlete III. Víztározási lehetőségek 1—2. köt. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kiadv.) Bp. 1958. Tározódás. A víz földi körforgásában a környezeti tényezők hatására kialakuló időszakos vízfelhalmozódás. A felszíni T.-ban a hótakarónak és az állóvizeknek van fontos szerepük. A felszíninél többnyire sokkalta tartósabb felszín alatti T. mértéke és időtartama elsősorban a fedőréteg vízvezető képességétől és a víztartók mélységi elhelyezkedésétől függ. Tározók járulékos halászata. A tározókat a víz biológiai egyensúlya érdekében is halasít- ják; járulékos haltenyésztésre főleg a kisebb vízmélységű és minden évben kiürített, elsősorban sík vidéki tározókat veszik igénybe. Tározóművek. A felszín és felszín alatti vizek időszakonkénti feleslegének összegyűjtésére és tározására szolgáló létesítmények összefoglaló elnevezése. Ilyenek: a völgyzáró gátak, a dombvidéki tározók gátjai, a sík vidéki tározók és az emelt szintű halastavak, valamint az oldaltározók gátjai. A T. közé lehet számítani az övgátolt legelők gátjait is, ha az övgátolás a belvízöblö- zet szempontjából számottevő vizet tart vissza. Tározóöntözés. Az őszi-téli csapadékhiány pótlásával a talaj nedvességtartalmát növelő öntözési mód. Tenyészidőn kívül felszántott területen és réten, legelőn alkalmazzák. Tározott víztöbblet. A vízgazdálkodási mérlegben a hasznosítható vízkészlet kiszámításához szükséges segédmennyiség, a természetes vízkészlet egyik tényezője. Nem más, mint a vizsgált időszakban a vízgazdálkodási egység vízkészletét tápláló víztározókból származó vízhozam. Társadalmi termékmérleg Népgazdasági mérleg Társadalmi tiszta jövedelem. A társadalmi termelési költség és a vállalati termelési költség különbözete. A munkadíjat meghaladó új értékrész, amely a társadalom közös szükségleteinek kielégítésére szolgál, a nemzeti jövedelem egyik része. A T. a vállalati tiszta jövedelem, valamint a termelési költségben elszámolt munkabérjárulék, eszközlekötési járulék stb. együttes összege. A szocialista társadalomban a többletmunkával létrehozott termék, ill. érték is teljes egészében a dolgozók érdekeit szolgálja: A T. egy része, a vállalatoknál marad a fejlesztési és a nyereségrészesedési alapban, másik részét az állam adók és járulékok formájában el710 vonja (központosított tiszta jövedelem) a beruházások, a népgazdaság nem termelő részeinek fenntartására, a dolgozók közvetett juttatásai, a honvédelmi és más népgazdasági kiadások fedezésére. Társulat. Vízgazdálkodási célok megvalósítására az érdekeltek társulása. Megkülönböztetünk vízi társulatokat, melyek mg.-i vízgazdálkodási helyi jellegű, közcélú feladatokat látnak el, és vízműtársulatokat, melyek települések vízellátása, esetleg csatornázása érdekében létesülnek. A T. jogi személy. Legfőbb szerve a közgyűlés. Két közgyűlés közötti időszakban a T. ügyeit az intéző bizottság viszi. A T.-i élet irányítója az elnök. A T. alakulásához az érdekeltek 51%-ának elhatározása szükséges. (-»Vízgazdálkodási Társulat) Társulati öntözés-üzemelés támogatása. A vízgazdálkodási társulatok öntözés-üzemelési tevékenységéhez adott költségvetési hozzájárulás a saját bevételüket meghaladó költségek fedezetére. Társulati vízgazdálkodási feladatok. A-► helyi vízügyi feladatok — vízgazdálkodási társulatok feladataihoz tartozó csoportja. Ide tartozik: a) a vízitársulatok vízrendezései (ezzel kapcsolatos talajvédelmi) és a mg.-i vízhasznosítási feladata; b) a vízműtársulatok helyi ivó- vízellátása és a szennyvízelvezetés, ill. -tisztítás célját szolgáló létesítmények építése (bővítése). E feladatok főleg vízgazdálkodásiak (műszakigazdaságiak), ill. kis részben szakigazgatási jellegűek (pl. a vizek, közcélú vízi létesítmények kezelése; a védekezés bizonyos körben). A vízgazdálkodási társulatok hatósági tevékenységet nem végeznek [Vtv. 40. §; 1965: 23. tvr., 25/1965. (XI. 28.) Korm. rend.]. (-Vízgazdálkodási társulatok, — Érdekelt, — Érdekeltségi hozzájárulás) Távbeszélő-készülék. A távbeszélő-berendezésnek az a része, amely a hangrezgéseket áramváltozásokká, valamint a hozzáérkező modulált áramot hangrezgésekké alakítja, továbbá a hívójeleket adja, ill. azokat felfogja. A vízügyi árvízvédelmi távbeszélő-berendezésnél használt T. a Telefongyár R. T. által gyártott LBU-1 típusú induktor-hívású asztali készülék. Három áramköre van: 1. csengető-hívó áramkör, melynek részei az induktor, az automata rugócsoport egyik érintkezőlapja és a jelzőcsengő; 2. a mikrofonáramkör, amelynek részei a — mikrofon, az indukciós cséve primertekercse, az automata rugócsoport két érintkezőlapja és a telep; 3. hallgatóáramkör, melynek részei a hallgató, az indukciós cséve szekundertekercse, az automata rugóscsoport két érintkezőlapja.
