Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Sz

Szentgotthárdi Vízerőmű

662

13 telep 320 000 m3-t termel naponta. Ez a főváros vízszükségletének 48%-a. Az 1980-ig tervezett teljes kiépítés után kb. 700 000 m3/nap hozama lesz. (-*• Fővárosi Vízművek)

Szentgotthárdi Vízerőmű. 1905-ben létesült a helyi kaszagyár villamosenergia-ellátásá- ra. A Rába 191,4 fkm szelvényében épült duzzasztóműiét 530 m hosszú felvízcsatoma köti össze az erőteleppel. Hasznosított átlagos esése 4,30 m, vízhozama 8,0 m3/sec. Az erőtelep beépített teljesítménye 240 kW, átlagos évi energiatermelése 1 millió kWó.

Szent Lőrinc-csatorna -*■ Nagy víziutak a világon

Szent Lőrinc-folyó Világ nagyobb folyói, -*■ Jégviszonyok

Szennyezettség. A természetes vizek -*■ szennyezés által bekövetkezett állapota. Mértéke fizikai, kémiai és biológiai módszerekkel állapítható meg.

Szennyezett vizek élővilága. A szerves anyagban gazdag szennyezés főként 02-hiány és káros bomlástermékek előidézésével hat kedvezőtlenül a vízi életre. Az élőlények különböző fokú szennyezettséget bírnak el. A szennyezéssel szemben közömbös (pantoszaprób) szervezetek mellett a szennyezettség legkisebb foka iránt is érzékeny katarób (szaprofób) és a különféle fokozatokat jól tűrő, azokat jelző szaprofil v. szapro- bionta élőlények különböztethetők meg. A véletlen folytán szennyezett vízbe került és ott többkevesebb ideig élők a szaproxén fajok. A szenny- és szennyezett vizek biológiai vonatkozásaival a szennyvízbiológia fszaprobiológia) foglalkozik.

Szennyezés (vízszennyezés). A vizek természetes (biológiai v. ön-) szennyeződését nem számítva, olyan emberi tevékenység, melynek

Vízszennyezés az Ipolyon

során valamilyen idegen anyagot (rendszerint szennyvizet) juttatnak a természetes vízbe,, mely annak természetét megváltoztatja és hasznosítását lehetetlenné teszi. Ha közegészségügyileg veszélyes anyagról van szó, vízfertőzésről beszélünk.

Szennyeződés. Azoknak az átlagos mértéket meghaladó mennyiségben jelen levő oldott v. oldatlan ásványi, ill. növényi v. állati (emberi) eredetű szerves anyagoknak és mikroorganizmusoknak összessége, amelyek a vizet meghatározott célú hasznosításra már alkalmatlanná, ezzel lényegében szennyvízzé teszik. A csatornákban összegyűjtött szennyvíz jelentős meny- nyiségű szerves Sz.-t tartalmaz. Az oldatlan, a vízben lebegő Sz.-nek azt a részét, amely két óra alatt leülepszik, leülepíthető Ä.-nek nevezik. (->- Vízszennyezettség)

Szennyfogó zsák. A víznyelőkbe épített, rendszerint a bűzelzáróhoz kapcsoltan kiképzett kis tartály. Rendeltetése a szűrőn átjutó darabos szennyeződés felfogása. Időnként ki kell tisztítani.

Szennyvíz. Az ivó-, háztartási, ipari, intézményi v. mg.-i vízhasználat során keletkező, több-kevesebb ásványi, növényi szerves szennyeződést tartalmazó víz. Származása, jellege szerint megkülönböztetünk ->- házi, ipari (üzemi), mezőgazdasági Sz.-et. A városi Sz. a házi és ipari Sz.-ből tevődik össze.

Szennyvízátemelő telep ->- Szennyvízszivattyútelep

Szennyvízbiológia -*• Szennyezett vizek élővilága

Szennyvízbírság. Pénzbüntetés, amellyel azokat az üzemeket sújtják, amelyek a csatornahálózatba v. a befogadóba az engedélyezettnél szennyezettebb v. nagyobb mennyiségű szennyvizet bocsátanak be, az előírt tisztításhoz szükséges berendezéseket nem építik ki v. nem üzemeltetik megfelelő módon. A Sz. tehát a vizeket fertőző v. károsan szennyező üzemek által fizetett bírság (1964. évi IV. tv.). A Sz.-ból eredő bevételek a Vízügyi Alapot illetik meg. A Vízügyi Alapnak a Sz.-ből képzett részéből az OVH elnöke, indokolt esetben szennyvíz- tisztító és elvezető berendezések létesítéséhez és korszerűsítéséhez hozzájárulást adhat.

A Sz.-ot az üzemből egy naptári évben — idényüzemnél az idény tartama alatt — kiengedett szennyvíz mennyisége után kell megállapítani. A szennyezés nemét, határértékeit és a bírság mértékét a Mt. h. határozza meg, és a Sz.-ot a vízügyi igazgatóságok évenként szabják ki.

A Sz. jogi mivoltát tekintve közel áll a kár-