Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Sz
Szennyvizek elhelyezése térítéshez és a büntetéshez; célja, hogy az üzemet visszatartsa a vizek szennyezésétől és ösztönözze a vízvédelem érdekében teendő intézkedésekre. A Sz. akkor szabható ki, ha a káros szennyezés (fertőzés) mértéke a jogszabály által (különleges esetekben az üzemre egyedileg) megállapított határértéket a befogadóban v. az elfolyó szennyvízben eléri, ill. meghaladja. A Sz.-ot teljes összegének keretei között kell kiszabni, ha az üzemnek megfelelő a szennyvíztisztító berendezése, de azt nem jól üzemelteti; ha nincs ilyen berendezése, de 1962 (a vizek tisztaságának védelmére vonatkozó Korm. rend. megjelenése) után létesült; továbbá, ha azt a kapott fedezetből saját hibájából nem építette meg; végül akkor is, ha a befogadót fertőzi. A bírság legföljebb fél összegét kell kiszabni az olyan üzemmel szemben, amelynek nincs tisztítóberendezése v. meglevő berendezése korszerűtlen, ha a berendezés megépítéséhez (ész- szerűsítéséhez) szükséges fedezet az üzemnek hibáján kívül nem áll rendelkezésére. A Sz. kiszabásakor figyelembe kell venni a kieresztett szennyvíz minőségét, szennyezettségének fokát, a befogadó minőségére és öntisztulására tett hatását. A Sz.-ot akkor is a bírságtétel keretei között egy összegben, mégpedig a különféle szennyezésekre előírt legmagasabb tétel alapulvételével kell kiszabni, ha az üzem több különféle szennyet tartalmazó vizet bocsát ki; ha azonban a többféle szennyet ugyanazon üzem több helyen ereszti ki, minden szennyezésféleség után külön kell Sz.-ot kiszabni. A Sz.-ot az üzem által egy naptári évben (idényüzemekben az idény tartama alatt) kieresztett szennyvíz mennyisége után a vízügyi hatóság évenként utólag szabja ki. A Sz.-ot az ösztönző hatás érdekében az üzem a termelői ár kialakításában áremelő tényezőként nem veheti figyelembe (Vt. 15. §. vhr. 27—34. §). Szennyvízcsatorna. A lakásokban keletkező házi és az üzemekből származó ipari szennyvíz összegyűjtésére és elvezetésére fektetett csőhálózat. A csatornázási rendszertől függően csak a szennyvizet v. azzal együtt a csapadékvizet is szállítja. Szelvénynagysága és a település csatornázásában elfoglalt helye szerint a Sz. lehet főgyűjtő, amely a terep legmélyebben fekvő részén haladva a gyűjtőcsatornákból összegyűjti az egész település v. egy városrész szennyvizét. A gyűjtőcsatornák kisebb terület szennyvizének összegyűjtésére szolgálnak, míg a mellék- csatornák egy-egy utca v. útszakasz mentén fekvő ingatlanok szennyvizét gyűjtik össze. 663 Szennyvízcsatorna eliszapolódása. A szennyvíz által úsztatott szerves anyag, iszap lerakódása a csatorna fenekén. Oka a csatorna kis lejtése, a csatornába került és ott megakadt nagyobb szilárd darabok (pl. fadarab), a helytelen építés, a csőillesztéseknél el nem dolgozott, kiálló habarcs, kopás stb. A Sz. gyorsuló folyamat: ahol az iszap lerakódása megindult, az eliszapolódás mértéke rohamosan nő, és rendszeres tisztítás hiányában -* csatornaduguláshoz vezethet. Ott, ahol a megfelelő -► úsztatóvízmélység és öntisztító sebesség megvan, a Sz.-tól nem kell tartani. Szennyvízcsatorna rongálódása. A Sz. mechanikai, dinamikus és vegyi hatásokra következhet be. Oka általában a helytelen építés, a szakszerűtlen csőillesztés, a csatorna életkora, a talaj, talajvíz és szennyvíz agresszivitása, rágcsálók (patkányok) okozta kiüregelődés, fa- gyökérzet benövése. Szennyvízcsatorna szellőztetése -* Csatornák szelőztetése. Szennyvízcsatornázás. A településeken, a lakásokban, intézményekben keletkező fekáliás házi és az üzemekben keletkező ipari szennyvizek zárt vezetékben, egészségügyi tekintetben ártalom nélküli elvezetése. Szennyvízderítés. Pelyhesítő vegyszerek (pl vasszulfát) adagolásával végzett ülepítés. Helytelen szóhasználat szerint a Sz.-en a szennyvíz- tisztítás teljes folyamatát is értik. Szennyvizek elhelyezése. A szennyvíznek a felhasználható vízkészlet, a talaj, általában a környezet ártalma nélküli elvezetése és a víz hidrológiai körforgásába kártétel nélküli visszajuttatása. A Sz. történhet: 1. befogadóba (vízfolyás, állóvíz, talaj) való bevezetés. 2. szennyvízöntözés útján. A Sz.-t illető elsőrendű szabály, hogy a -► vizek fertőzése és -► káros szennyezése tilos, a vízkészletet minden káros hatástól védeni kell (-* Vízvédelem). Ezért elvileg csak tisztított szennyvíz vezethető (helyezhető) el, ill. olyan, amely káros vízszennyezést nem okoz. A Sz.-hez — vízjogi engedélyt kell kérni; nem kell vízjogi engedély a telken keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezéséhez (elszikkasztásához), ha az sem a talajt (talajvizet), sem más befogadót károsan nem szennyez, és egyéb érdeket sem veszélyeztet (Vt. vhr. 61. §). A szennyvízöntözés a külön jogszabályban előírt föltételek (pl. lakott helytől meghatározott távolság, erdővédősáv kialakítása, megha43*
