Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Sz
Szentendrei-sziget Szellőzőkerék. Az eleveniszapos szennyvíz- tisztító levegőztető medencéjében a víz levegőztetését és mozgatását végző kerék. Szellőzőkürtő -*• Tárolómedencék szellőzése Szellőzőzsalu. A víztisztító berendezések levegőztetőterének alsó és felső részén kiképzett szellőztető nyílás rácsos szerkezetű, szabályozható lezárása. Szellőztető árok Oxidálómedence Szelvény. Jellemző metszet az ábrázolt terepről, műtárgyról v. tárgyról (pl. kereszt- szelvény, -»• hossz-szelvény). A vízfolyások medrét a helymeghatározás egyértelműsége érdekében szelvényezik (stacio- nálják), ami a torkolati 0 Sz.-től való távolság rögzítése. Pl. a Duna budapesti vízmércéjét az 1646 + 500 Sz.-ben állították föl. A medrek szelvényezésekor a km-értékeket a m-értékek- től + jellel választják el. Szelvénybővülés. A szelvény területének növekedése. Vízfolyások, vezetékek Sz.-ekor, ha a bővülés aránylag rövid szakaszon viszonylag nagymértékű, jelentős energiaveszteségek keletkezhetnek, mert a folyadékszálak a határoló falakról leválnak. A hirtelen Sz.-kor — Bordaféle veszteség keletkezik. Szelvényezés. A vonalas vízgazdálkodási létesítmények egydimenziós azonosító rendszere, amely a művek keresztszelvényeihez rendelt mérőszám; a szelvényszám segítségével megadja a keresztszelvényeknek a kiindulási szelvénytől a létesítmény tengelyvonalában mért távolságát. A szelvényszám két, egymástól + jellel elválasztott részből, a kerek kilométer és az azt követő méterek értékeiből áll. A vízszolgáltató csatornák szelvényezésének kiindulási pontja a vízkivétel -*• szelvénye. Szelvénykő. A vonalas létesítmények mentén, a torkolattól v. a meghatározott földrajzi ponttól a létesítményen mért távolság megjelölésére alkalmas kő-, beton- v. vasbeton oszlop. A szelvényezés hektométerenkénti helyszíni megjelölésére szolgál. A kerek kilométert jelző kövek nagyobbak. Előregyártással, betonból készül. Nagyságát, alakját előírások szabályozzák. Elhelyezésekor megfelelő mélységű beásással biztosítják mozdíthatatlanságát. Szelvényváltozás. Az a hely, ahol a csatorna keresztmetszeti mérete, alakja v. anyaga megváltozik. Az aknák, bukók v. surrantok beépítési helyén is Sz. jön létre. Az átmenet kedvező hidraulikai kialakításával a lerakódás, elisza- polódás megelőzhető. Szemcse. Viszonylag kisméretű, szilárd ásványi részecske. Anyaga, alakja, mérete különböző lehet. Nagyságának jellemzésére a rendszerint /^-ban, mm-ben v. cm-ben mért átmérőt, alakjának jellemzésére a különféleképpen értelmezett -»■ alaki tényezőket használják. A szemcseméretek egy szemcsehalmazon belüli eloszlását a szemeloszlási (a szemösszetételi) görbével ábrázolják. A szemcseméreteket rendszerint ülepítéssel, szitálással v. rostálással, olykor mikroszkópos v. más méréssel határozzák meg. Szemcseszerkezet. A szilárd diszperz rendszerek szemcseméreteinek és gyakoriságuknak mennyiségi jellemzője. A diszperz rendszerben jelenlevő részecskék mérete bizonyos tartományon belül jellemző, és e határértékek között jelleggörbét ad. A szemcsemegoszlást a részecskeátmérő függvényében grafikusan ábrázolva szokás megadni. A kőzetek Sz.-e általában nem elsődleges v. egyedi részecskék, hanem halmazok (koagulumok) méreteinek és gyakoriságának jellemzője. A szemeloszlás (szemösszetétel) a szemcsehalmazban levő szemcsék méretének változása a vizsgált mérethez tartozó súlyszázalék függvényében. A szemeloszlást táblázatosán, gyakrabban azonban szemilogaritmikus koordináta- rendszerben rajzolt szemeloszlási (szemösszetételi) görbével szokták jellemezni. Ennek bármely ordinátája a halmazban levő, az ordinátának megfelelő szemátmérőnél kisebb (más szerkesztésű görbe esetében nagyobb) összes szemcse súlyszázalékával egyenlő. Szemcsetorzítás. A hidromechanikai kismintavizsgálatokban a talajszemcsék méretének meghatározási módja; a kisminta egyéb geometriai méreteinek megállapításakor figyelembe vett méretaránytól itt eltekintenek, és általában nagyobb méretű szemcséket alkalmaznak. A torzítás hatásának bizonyos mértékű ellensúlyozására olykor a homokénál kisebb fajsúlyú hordalékanyagot (szenet, műanyagokat) használnak. Szemeloszlás Szemcseszerkezet Személyi vízszükséglet Házi vízszükséglet Szemilogaritmikus koordináta-rendszer (szemilogaritmikus lépték). Olyan koordináta- rendszer, amelynek egyik tengelye logaritmikus, a másik aritmetikus osztású. Szentendrei Duna-ág -»• Magyarország nagyobb folyói Szentendrei-sziget. A fővárostól É-ra fekvő 33 km hosszú sziget, 10—42 m vastag pleisztocén homokos, kavicsos rétege kitűnő parti szűrésű vízzel látja el Budapestet. 1 km part vízadóképessége kb. 25 000 m3/nap. Jelenleg 661 43 Vízgazdálkodási lexikon
