Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Sz

vendég ruházatát elhelyezi. A szekrényeken kívül kellő számú öltözőpad, polcos tükör elhe­lyezéséről is gondoskodni kell. Szekrényes típusú iszapmelegítő hőki­cserélő. Ellenáramú iszapmelegítő hőki­cserélő. A Sz. iszapmelegítő csöveit fekvő szek­rény alakú hőszigetelő szerkezetbe helyezik úgy, hogy a párhuzamosan elhelyezett iszapvezeté­kek végei szabadok; az iszapáramlást könnyen leszerelhető 180°-os ívcsövek teszik folyama­tossá. Az iszapcsövek szekrényen belüli szaka­szai kettős köpenyűek, a kettős köpenyben az iszappal szemben fűtővíz áramlik. Szekrénysüllyesztés Szekrényalapozás Szekrénytartó. Zárt keresztmetszetű főtar­tórendszer. Előnye nagy csavarómerevségében és sima, esztétikus megjelenésében rejlik. Szektorgát. A duzzasztóküszöbhöz csuklók­kal kapcsolt, alsó oldalán nyitott, kör kereszt­metszetű merev gátszerkezet, amely nagyvizek idején teljesen besüllyeszthető az alaptestben kialakított üregbe (-*- Mozgatható gát). A Sz.-at a felvíz nyomása mozgatja. A vizet sza­bályozó berendezéssel ellátott csővezetéken ve­zetik a gáttest alatti, gumitömítéssel zárt térbe, majd onnan — ha szabályozási feladatát el­Szekrényes típusú iszapmelegítő ... 660 végezte — az alvízbe. Olyan mozgatható gát, melynek elzárótáblája két részből áll: egy íves táblából és egy, az íves tábla sugarába eső egyenes táblából. A két táblát mereven erősítik egymáshoz, és mindkettő vízszintes tengely kö­rül elfordítható. A vízszintes tengely az egyenes tábla alsó szélén van. Az egyenes táblát csuklók rögzítik a gátküszöbhöz. Az elzárószerkezet akkor, ha a duzzasztás nem szükséges, a gát­küszöbben kialakított mélyedésbe fordul le. Ebből a helyzetből a -» nyerges gáthoz hason­lóan a felső vízből a tábla alá vezetett víz nyo­mása emeli föl a szerkezetet; ezért a Sz.-at is küszöbbel kell építeni, vagyis a lecsapott szer­kezet fölött átfolyó víznek bukással kell az -* al­vízbe érkeznie. A gáthoz külön mozgatóberen­dezésre szükség nincs, az a táblák alá beveze­tett vízzel szabályozható, és alkalmas automa­tikus, a felső víz magassága által vezérelt mű­ködésre. Szektoros öntözésüzemelés. Az esőztető öntözés egyik üzemeltetési módja: a szórófej nem teljes kört, hanem csak egy meghatározott körszektort ír le. A Sz.-hez olyan speciális szóró­fejekre van szükség, amelyen a körszektor be­állítható. Szekunder áramlás — Másodlagos áram­lás Szelemen. Az ácsolt fedélszékek vízszintes helyzetű gerendája; a -*■ szarufákat támasztja alá. Szelencés libella -* Libella Szelep. A csőben áramló közeg — elsősorban gőz és gáz — útjának elzárására szolgáló szerel­vény. (A vízvezetéki kifolyó- Sz.-eket a köznyelv vízcsapnak nevezi.) Az elzáróelem — a Sz.- tányér — a nyílás síkjára merőlegesen v. ferdén mozdul el. Eszerint megkülönböztetünk egyenes v. ferde Sz.-eket. Áteresztő szelep A vízellátás csővezetékeiben használt Sz.-ek főbb alkatrészei: a) Sz.-ház, b) Sz.-ülés, c) Sz.-tányér, d) emelő- és süllyesztőorsó, e) tö- mítőszelence. A Sz.-tányér bőr- v. gumitömítése záráskor ráfekszik a Sz.-ülésre. A Sz.-ek előnye, hogy a cső zárása v. nyitása fokozatos, a vízki­ömlés szabályozható, a vezetékben vízlökést nem okoznak, könnyen tömíthetők. Hátrányuk, hogy az egyszerű, áteresztő &.-ek nagy ellen­állást fejtenek ki a vízáramlás ellen. A ferde Sz.-ek áramlástani szempontból előnyösebbek. Szelepes fúró. Fém csodarab, amelynek alsó része vágóélnek van kiképezve; a vágóéi fölött van a csapó- v. golyósszelep, felső része pedig a fúrószárhoz csatlakozik. A talajfeltáró fúrások eszköze (folyós talajokban). Szellőzőakna Csatornaakna Szektor gát

Next

/
Thumbnails
Contents