Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Sz

Szekrényes öltöző

is van. A Sz.-ek közötti területtel megnövelt mederszelvény alkalmas a tervezettnél nagyobb vizek kiöntésmentes vezetésére, rendszerint azonban a töltések építési technológiája nem teszi alkalmassá a töltéstestet huzamosabb védekezésre. Sz.-ről beszélünk még -*■ oldaltároló esetében is.

Szegmensgát. A duzzasztómű v. zsilip nyílását elzáró mozgatható acélszerkezet. Körszegmens keresztmetszetű rácsos főtartója mindkét végén karokkal támaszkodik a pillérek falába

Szegmensgát

behorgonyzott csapokra, amely körül a gáttest forgatható. A vízzáró héjazat a szegmens íves részét borítja.

Megkülönböztetünk egyszerű, süllyeszthető, billenő-, táblás, ellensúlyos, -► kettős, négy oldalon záró szegmensszerkezeteket.

Előnye, hogy a víznyomásból keletkező erők a csuklóponton mennek át, így mozgatásakor csak az önsúlyt és a hosszú kar miatt jelentéktelen súrlódóerőt kell legyőzni. Átáramlási viszonyai jók, kezelése biztonságos, a síktáblák mellett a legelterjedtebb gátszerkezet.

Irodalom. Merényi M.: Nagy folyami duzzasztóművek nyílásait elzáró szerkezetek. Mélyép. Szemle 1964—1. 115—25 p.; Mérnöki Kézikönyv IV. 1961. 505—512 p.

Szeizmikus talajfeltárás. Geofizikai talaj- felderítési módszer. Alkalmazásakor a robbantással v. ütéssel keltett hullám terjedési sebességét mérik. A terjedési sebesség jellemző a talaj minőségére.

Szeizmográf Földrengés

Szekréció. A hidrogeológiában jelentése: kiválás. A köröző vizek a kőzet alkotórészeit feloldják és a kőzet üregeiben, hasadékaiban újra lerakják (pl. a mészkőben levő kalciterek és az ún. dendritek, amelyek az elágazó fához hasonló finoman elágazó vas- és mangánoxid- kiválásokból állnak).

Szekrényalapozás. A mélyalapozás egyik módja. Az építmény terhét az építmény alaprajzi méreteivel egybevágó szekrény — esetleg szekrények — közvetítésével hárítják át a teherbíró alsó talajrétegre. Fontos művelete a szekrénysüllyesztés, midőn az alapozandó szerkezettel azonos alaprajzú, alul vágóéllel ellátott körfal (süllyesztő Sz.) belsejéből a talajt kézi v. gépi erővel távolítják el, ennek következtében süllyed a kívánt mélységig. Végleges helyzetben belsejét valamilyen anyaggal — esetleg betonnal — töltik meg, így jön létre az építmény terhét az alsó teherbíró rétegre közvetítő mélyalapozási szerkezet. Vannak: nyitott,

felül zárt (légnyomásos), alul zárt Sz.-ok. (— Űszó- szekrény)

Szekrényes gát. Olyan fix gát, amelynek gerendából v. acélszádpallókból (-»■ Szádfalazás) készült „szekrényeibe” földet, kavicsot v. követ töltenek. A víznyomásnak a szekrényekbe töltött anyag súlya áll ellent, a gáton át való szivárgást pedig v. a töltőanyag (agyagos föld), v. a szekrények anyaga (acélszádpalló) gátolja meg. A szekrények v. a vízfolyásra merőlegesen készített két párhuzamos vékony falból állnak, amelyeket helyenként a keresztfalak kötnek össze, és amelyeket a mederfenékbe csak annyira erősítenek be, hogy eltolódás ellen biztosítsák a gátat (ha ezt a töltött szekrények súlya nem biztosítaná), v. pedig egymás mellé épített (esetleg egymást metsző) kör alakú építmények, amelyekben a töltőanyag nyomását a hengeres szekrényfal gyűrűfeszültsége veszi fel. A Sz.-akat az építés alatti munkatér körülzárására alkalmazzák.

Szekrényes öltöző. A -«- tisztasági fürdők és a strandfürdők vetkőzőhelye. A közös öltözőtér szekrényekkel van ellátva, melyekbe a fürdő659