Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

B

típusos sejtmag és klorofill nélküli mikroszerve­zetek. Többségük egysejtű és egyszerű osztó­dással (hasadás) szaporodnak, de vannak több­sejtű, fonalas B. is. Az egysejtűek alakja lehet gömb, pálcika v. görbült. Legkisebbek a gömb alakúak (0,5—1,5 ff; a legnagyobbak a görbült B., köztük több eléri a fi hosszúságot is. Leg­nagyobb részük heterotróf, korhadéklakó v. parazita, ezek közé tartoznak a kórokozó, pato- gén formák, de vannak autotróf, -*■ foto- v. -*- kemoszintézist végző B. is. (-► autotróf szer­vek) A vízi anyagforgalomban mint az elhalt élő­lények testét elbontó szervezetek fontosak (-*■ Produkció-biológia). A vízi B. közt halak kór­okozói is vannak. (->- Lebomlás, Rothadás, rothadó iszap, -*■ Vasbaktériumok) Irodalom. Horváth J.: Mikrobiológia. Bp. 1959.; Manninger R.: Állatorvosi bakteriológia. Bp. 1960. Baktériumszám (csíraszám). A tf.-egységnyi vízben v. más folyadékban, ill. vizsgált egyéb anyagban levő élő baktériumsejtek száma. Fon­tos bakteriológiai, közegészségügyi, ill. kórtani mutató. Meghatározását közvetlenül memb­ránszűrőn való szűréssel és közvetve a csírák kitenyésztésével (szélesztés, lemezöntés) végzik. Különféle, ún. szelektív táptalajokon bármilyen természetű baktérium száma meghatározható. A szilárd táptalajon növő telepek számlálásának megkönnyítésére és az élő telepek fölismerésére több szerző ajánlja a lemez felületének beper- metezését TTC 2,3,5-trifenil-tetrazolium- klorid-oldattal v. a vegyszer bekeverését a táp­talajba. Az élő mikrobák dehidrogenáz-műkö- dése révén piros szín jelenik meg. Újabban a baktériumszuszpenzióba adott TTC-vel is kísér­leteznek: a fotometriásan megmérhető forma- zánmennyiség a B.-mal arányos. A vizek megengedett, ill. tűrt B.-a a felhasz­nálás célja szerint változik. Kifogás alá esik az ivóvíz akkor, ha a B. meghaladja a köv. értéket: szűrt, klórozott vezetéki víz esetében az 50/ml-t; nem kezelt vezetéki és pozitív artézi kút vize esetében a 100/ml-t; egyéb származású ivóvíz esetében az 1000/ml-t. Okvetlenül kifogásolandó a kór­okozó baktériumokkal (pl. salmonella) fertőzött ivóvíz (MSZ 22 901-55). A fürdővizet általában a 100 ml vízben talál­ható coli-szám szerint minősítik: 0— 50: jó 51— 500: bizonytalan 501—1000: rossz 1000 fölött: igen rossz a víz minősége. Baktériumszám 56 Baktériumszűrők. Eszközök baktériumok­nak folyadékból v. gázból való kiszűrésére. (Berkefeld-, -*■ Chamberland-, -*• Membrán-, Üvegszűrők, Seitz-, -► Zsigmondy-féle B., -*• Szűrőgyertya) Balaton. Közép-Európa legnagyobb kiter­jedésű tava. Vízfelülete —• középvízállásnál — kereken 600 km2. Hossza 77 km, legnagyobb és m Csapadék, C, mm A Balaton vízháztartása legkisebb szélessége 14, ill. 1,5 km, partvonalá­nak hossza 195 km. Átlagos mélysége — közép­vízállásnál — 3 m, legmélyebb (11 m) a tihanyi szorulatban. Víztömege 1,5—2,1 km3. Víz­gyűjtő területe 5775 km2. A B. és a Duna közötti víziúti kapcsolatot a 123 km hosszú Sió-csatorna biztosítja. (-► Balatoni vízszint­szabályozás) A B. vízháztartása a tó vízkészletét növelő és csökkentő tényezők, továbbá a készletváltozá­sok együttes áttekintését jelenti. Sokévi átlago­kat tekintve a tó vízkészletét növelő és csök­kentő tényezők a csapadék + hozzáfolyás = párolgás + leeresz­tés 630 + 880 = 870 +640 mm

Next

/
Thumbnails
Contents