Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Sz

Szaprofit kötés (feltétel, előírás, vélemény); 3. kivételesen a vízügyi hatóság számára, nem szorosan vett vízügyi v. vízgazdálkodási szakkérdésben a szak­értő által adott vélemény (pl. vízszennyezéssel kapcsolatban az üzemi technológiára vonatkozó vegyészi szakvélemény). Szalagföldelő. Kör, négyszög v. egyéb ke­resztmetszetű hengerelt anyagból v. sodrony­ból készített, általában kis mélységben elhelye­zett vezető. Szerkezetétől függően lehet sugaras, keretföldelő és földelőháló. (-*■ Védőföldelő) Szalagfúró -*• Fúrószerszám Szalaghajlásmérő. Hosszúságméréskor a le­fektetett -*• mérőszalagnak a vízszintestől való eltérését mérő berendezés. Szalagos adagoló. Szilárd, por alakú vegy­szerek adagolására szolgáló készülék. Nevezik poradagolónak is. (->- Adagoló) Szalagos vetés. A különböző fedettséget és talajvédettséget adó növénysávok kialakítása. Szalagosán vetik a növényt akkor, ha a területegységre jutó növény számát növelni akarják, v. ha a területet barázdásan akarják öntözni. A barázdásan öntözött területet akkor vetik be szalagosán, amikor a sortávolság nem olyan széles, hogy abban a barázdát ki lehet húzni. Ilyenkor 2—4 egyenlő sortávolság után egy szélesebb sortávolságot iktatnak be, ahol a ba­rázda kihúzható. Szalagszűrő. Olyan gravitációs szűrőszer­kezet, melynek szűrőfelületét lánctalpként kap­csolódó szűrőelemek alkotják. Működési elve és alkalmazási köre azonos a -~ dobszűrőével. A nagy vízszintingadozású felszíni vizek tisztí­tására alkalmazott szerkezet. Szalajtókészülék. A száraz, ütve működő kézi berendezésnek a súlyosbító rúd v. rudak fölött elhelyezett eszköze. Rendeltetése, hogy a rudazat súlya és tehetetlensége az erőhatás ki­fejtésében közvetlenül ne érvényesüljön, hanem az egész fúrórendszer külszínről vezérelt moz­gását csak a -» fúrószerszámra adja át. Gépi, néha kézi fúráskor is a Sz. helyett a váltó­ollót használják. Szalinitás. A vízben oldott összes kationok és anionok összege (össz-sótartalom) ; ezrelékben kifejezve: S%0• Gyors meghatározása az oldat elektromos vezetőképességének (ellenállásának) mérésével végezhető. Szalinométer Vezetőképesség Szamos -*■ Magyarország nagyobb folyói Szanálás. Az építészetben: valamely elavult építmény, létesítmény megszüntetését, lebon­tását jelenti. Szapoly. A csónak rövid nyelű, a dereglye hosszú nyelű, öblös fejű vízmerő lapátja, a be­szivárgott v. becsapódott víz eltávolítására. Szapróbia-érték Zelinka és Marvan bio­lógiai vízminősítési módszere Szapróbia-rendszer -*• Szaprobionta-rend- szer Szaprobiológia Szennyezett vizek élővi­lága, -«- Szaprobionta-rendszer Szaprobionta. Szennyezett vízben élő, azt jelző élőlény, tehát szennyvízindikátor. (-* Szeny- nyezett vizek élővilága) Szaprobionta-rendszer (szaprobiológiai v. szapróbia-rendszer). A különféle szervezetek kü­lönböző szennyeződést tűrő képessége alapján felállított rendszer. A vízfolyás mentén — a szennyezett vizek öntisztulása következtében — egyre csökkenő szennyezettségű zónák külön­böztethetők meg. Kolkwitz és Marsson, ill. Liebmann klasszikusnak nevezhető zónáit (poli-, alfa-mező-, béta-mező- és oligo-szaprób, kata- rób) jellegzetes és hasonló elnevezésű szapro­bionta indikátorfajok és -társulások népesítik be. Sladeíek a gondolatot továbbfejlesztve a követ­kező Sz. felállítását ajánlja: igen tiszta: kalarób zóna. Szennyezett felületi és talajvizek: limno- szaprób zóna (xeno-, oligo-, mező- és poliszaprób al- zónák). Bakteriális lebontásra alkalmas szennyet tartalmazó szennyvizek: euszaprób zóna (izo-, méta-, hiper- és ultraszaprób alzónák). Bakteriális lebontásra alkalmatlan szennyeket tartalmazó: transz-szaprób (anti- és radioszaprób) vizek. A Sz.-en alapuló vízminősítés az indikátor­fajok biztos ismeretét és a teljes élőlénypopuláció analízisét igényli. Több szerző másféle beosztást, csak a különleges élőlénycsoportok figyelembe­vételét ajánlja (-► Fjerdingstad, — Kothé, Gabriel, ->- Horasawa, -* Patrick stb.); má­sok a klasszikus módszerek eredményeinek egy­szerűbb (-► Liebmann) v. számszerű kifejezését (-*■ Knöpp, — Pantle és Buck, Zelinka és Marvan) dolgozták ki. Irodalom. Liebmann, H.: Handbuch der Frischwasser- und Ab­wasserbiologie. Bd. I—II., München. 1962; Klein, L.: Aspects of river pollution. Vol. I—II. London. 1957; Kolkwitz, R.: Pflanzen­physiologie. 3. kiad. Jena. 1935; Kolkwitz, R. és M. Marsson: Int. Rev. Ges. Hydrobiol. 2, 126—152(1909); Sladeöek, V.: Hydrobiolo- gia 25, 518—537 (1965); Kolkwitz, R.: Oekologie der Saprobien. Stuttgart. 1950; Szabó : Hídról. Közi. 38, 464—470/1958. Szaprobitásfok Bringmann és Kühn bio­massza-indexe Szaprobitásfok indexe (S) -*• Pantle és Buck biológiai vízminősítési módszere Szaprofág — Táplálék Szaprofil (saprophil). Bomló szerves anyag­gal táplálkozó, korhadéklakó, szerves vízszeny- nyezést tűrő szervezet. 653

Next

/
Thumbnails
Contents