Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Sz
Szaprofita 654 Szaprofita (saprophyta). Korhadék- v. tele- vénylakó növény (baktérium), mely heterotró- fiásan a bomló szerves anyagokból táplálkozik. Heterotróf szervezet) szopráb zónák pnlisznprób zóna , a -mezoszapréb zóna 0-mizoszapröb, inna olignsznprob zóna Szaprofita zónák grafikus ábrázolása Szaprofób (saprophob). A szennyeződést kerülő, szennyezett vízben nem található, ott elpusztuló élőlény. (-»- Szennyezett vizek élővilága) Szapropél. A -*■ förna alatt, anaerob körülmények közt keletkező bűzös, fekete színű szerves üledékféleség, rothadó iszap. Szaprotrófia (saprotrophia). Bomlásban levő szerves anyaggal táplálkozó lények táplálkozási módja. (-*■ Táplálék) Szarmata. Földtörténeti kor, a miocén kor legfelső emelete. Nevét a DK-Európa sztyeppéin élő Sz. népről kapta. Szaruállás. A fa fedélszerkezeteknek a szarufák síkjában fagerendákból készített tartószerkezete. Szarufa. A fedélszerkezetek legfontosabb eleme, amelyhez a héjazatot (pala, cserép stb.) tartó deszkákat v. léceket erősítik. Szaturátor (telítő). Alul kúpos, felül hengeres, zárt oldótartály. Szauna. Az északi népek, különösen a finnek és oroszok körében elterjedt fürdő, ahol zárt helyiségben, víznek izzó kövekre locsolásával gőzt fejlesztenek. A Sz. izzasztófürdő, létesítése fában és hevítésre alkalmas eruptív kőzetekben gazdag, hideg éghajlatú vidéken helyi erőkből, viszonylag egyszerű berendezésekkel megoldható. A Sz.-helyiségben különböző magasságban fapadokat helyeznek el, így a fürdőzők a számukra legmegfelelőbb hőfokú térben tartózkodhatnak. A Sz.-fürdőhöz a test nyírfavesszőkkel való ütögetése is hozzátartozik, a bőr felületén az így keltett ingerek serkentik a vérkeringést. A Sz. hatása a magyar fürdőkultúrára a gőzkamrák építésében nyilvánul meg. Szavatossági költség Garanciális költség Szádalóbak. Az árvízvédekezési munkák során szádpalló v. cölöp kézi beveréséhez szükséges, a töltésrézsűn felállítandó munkapad állványzata. Megfelelő kiképzéssel -» istrángos ■cölöpverő munkaállványzataként is használható. Szádfal. A -*■ szádpallókból álló töltés átázása elleni védőmű. (-* Szádfalazás) Szádfalazás. Vízépítőipari műszaki tevékenység, melynek célja általában a talajban áramló víz elzárása v. sebességének, ill. mennyiségének csökkentése, a talajba vert, egymás mellé szorosan csatlakozó fa, fém v. vasbeton anyagú pallók (-*- Szádpallók) segítségével. A szádfalat alkalmazzák ideiglenes jelleggel csak az építés időtartamára — ebben az esetben a szádfal anyaga visszanyerhető — és végleges szerkezeti Szádfalverés megoldásként. Általában különféle kézi v. gépi verőberendezéssel, sűrített levegővel dolgozó (pneumatikus) verőberendezéssel, robbanófejes — cölöpverőgéppel stb. hajtják le az egyes pallókat (pallócsoportokat). Szükséges, hogy a szádpallók egymáshoz jól, vízzáróan illeszkedjenek, ezért leverésükhöz megfelelő vezetést biztosító vezércölöpöket és fogófákat alkalmaznak. A jó vízzárás érdekében a fapallókat hornyolják (szádolják) és meghegyezik, a fém- és betonpallók csatlakozó oldaléléit szintén a szoros csatlakozást biztosító módon alakítják ki. Árvízvédekezéskor -»■ a töltéscsurgás, -*■ átázás elleni védekezésként, továbbá -* töltésszakadások elzárásához használnak kevésbé vízzáró, de a célnak megfelelő vasszádlemezeket (pátrialemez) is, melyeket nagy teljesítményű Szádfalazás szivárgás ellen
