Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Á

Áttekintő helyszínrajz

kőzetek jellemzője. Változó hullámok, áramlások, a folyó sodorvonalának változása stb. okozzák. Homoklerakódásokban gyakori.

Átlós szerelés. A párhuzamosan futó távközlő légvezetékek kölcsönös indukáló hatásának megszüntetésére szolgáló szerelési mód két áramkör esetén. Az áramkörök összetartozó 2—

Átlós szerelés

a) átlós szerelés, b) derékszögű szerelés

2 vezetékét úgy szerelik fel az oszlopok szigetelőire, hogy azok egymáshoz képest átlósan helyezkedjenek el. Ha több áramkör van, akkor ún. derékszögű szerelést alkalmaznak, ebben az esetben az összetartozó vezetékpárok síkjai merőlegesek egymásra.

Átlós vonalzó (transzverzális vonalzó). Régebben hosszmérésre és hosszfelrakásra használt, különleges osztásokkal ellátott vonalzó. Nehézkessége matt ma már ritkán alkalmazzák.

Átmeneti felület. A vízépítésben valamely vízfolyás v. állóvíz természetes v. mesterséges partja és a beépített műtárgy v. a másik mesterséges part közötti partkiképzés (támfalak, rézsűk és padkák), amellyel az egyik keresztszelvényalak másik keresztszelvényalakba megy át.

Átmeneti jellegű öntözővíz-szolgáltatás. A vízszolgáltatásnak az a módja, amikor a víz- szolgáltató rendszer az év legnagyobb részében kötetlen vízszolgáltatási renddel üzemel. A szolgáltatónak azonban joga és módja van arra, hogy a vízigények halmozódásakor — ha ez szükséges — a -► vízszolgáltatás időrendjébe előre meghatározott szempontok alapján beavatkozzék.

Átmeneti lápok Láp

Átmeneti szakasz (átmeneti tartomány). Két különböző jellemzőjű szakasz v. tartomány közötti szakasz (tartomány). Á. pl. a két,

51

különböző geometriai jellemzőjű cső- v. csatornaszakasz, így a trapéz és a derékszögű négyszög szelvényű csatornarész közötti, átmeneti felületekkel határolt szakasz; a csövekben, csatornákban keletkező lamináris és turbulens folyadékmozgás közötti tartomány; a sebesség- vektorok irányával párhuzamosan álló, vékony síklemez felülete közelében keletkezett lamináris és a kifejlődött turbulens mozgásállapotú tartomány közötti rész stb. (-<- Mederalak)

Átmeneti szikes talaj. Az Á. kémhatása általában közömbös v. gyöngén lúgos. Legfelső talajrétege sekély, hasznosítása talajjavítás nélkül rendszerint csak extenzív legelőgazdálkodással v. rizstermesztéssel lehetséges. Egyéb szántóföldi művelésre csak talajjavítás elvégzése után válik alkalmassá. Megjavítására — ahol lehetséges — legmegfelelőbb a digózás, fekete föld aláterítéssel. Talajjavítás nélküli öntözéses legelőgazdálkodásba vonása esetén csak az egyszerű (kis beruházási költséggel járó) öntöző- berendezések alkalmazása gazdaságos.

Átmeneti turbulencia. A nem teljesen kifejlődött turbulencia neve, a kifejlődött turbulencia és a lamináris mozgás tartománya között. Ä. a folyadékmozgás sok esetében (csövekben, medrekben végbemenő, a szilárd testek körüli folyadékmozgásokban stb.) keletkezhet. Létrejötte főképpen a folyadék fizikai tulajdonságától, a folyadékmozgás geometriai jellemzőitől és a sebességek nagyságától függ.

Átnézeti helyszínrajz Áttekintő helyszínrajz

Átok-csatorna Dunavölgyi Főcsatorna

Átsajtolás. A kisebb átmérőjű vezetékeket út, vasút és folyómeder alatt acél védőcsőben vezetik át. A védőcsövet Á.-sal nyomják át. Az Á.-hoz szükséges hidraulikus sajtókat a kellően kidúcolt indítóaknába helyezik. Ha a csőátmérő- kicsi, az első csőtagot a könnyebb Á. érdekében kúposán képezik ki, így megakadályozható a földanyagnak a csőbe jutása. Nagyobb átmérő (mászható szelvény) esetén az első csőtag kiképzése vágóélszerű, ilyen esetben a csőbe jutott talaj eltávolításáról gondoskodni kell. (-- Átfúrás, -*■ ,,Vakondok”-módszer)

Áttekintő helyszínrajz (átnézeti helyszín- rajz). A tervezett v. meglevő létesítményt v. műszaki beavatkozást és annak környezetét ábrázoló, rendszerint 1 : 1000 + 1 : 75 000 méretarányú helyszínrajz. Olyan nagy területet ábrázol, amelynek geometriai jellemzői alapján a létesítmény (a beavatkozás) és környezetének geometriai jellemzői közötti kapcsolat egyér-