Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Á

Átteleltető tavak

telműen meghatározható. Az Ä. a tervgyűjtemények fontos tartozéka.

Átteleltető tavak. A tógazdaság néhány kisebb tava, melyeket nagyobb vízmélységgel alakítanak ki abból a célból, hogy ezekben ivadékhalakat teleltethessenek. Ezek az amúgy is költséges teleltetői kapacitást csökkentik, hiszen ivadékból csak kb. harmadnyi halmennyiség raktározható a teleltető medencékben, mivel az ivadék + 5—10 C° között már nyugtalan és mozogni kezd.

Áttoló (V-idom). Sima csőrészek bekötésére szolgáló, mindkét végén tokos -*■ csőidom. Belső

0-je akkora, hogy a megfelelő névleges 0-jű csőre rá lehessen tolni.

Áttolódás -» Gyűrődés

Áttöltés. Olyan földmű, mely a mederben v. csatornában a víz szabad lefolyását megakadályozza. Általában a belvízvédekezésben alkalmazzák, ha a levonuló belvizeket vissza kell tartani s nincs erre a célra külön műtárgy. Használják ezenkívül csatornák egyes szakaszainak ideiglenes víztelenítésekor is. Á. készül akkor is, ha az öntözővizet belvízcsatornán keresztül adagolják, és ha a szivattyúzáshoz megfelelő vízmélység szükséges.

Áttörési völgy ->- Völgy

Átv -*■ Jellemző vízállások

Átvágás. A folyó éles, túlfejlett kanyarulatának kiiktatására, a -► hajóút megjavítása, valamint a víz, a hordalék és a jég gyorsabb és egyenletesebb levonulása érdekében kedvezőbb vonalvezetésű, mesterségesen létesített új mederszakasz. Az Á. által a folyó hossza megrövidül, esése és sebessége megnő.

Az új mederszakaszt költségkímélésből egyes esetekben nem ássák ki az anyameder (-»-Meder) szélességére és mélységére, csupán annak a talaj kötöttségétől és a folyó esésétől függő

52

bizonyos hányadára (-* Vezérárok). A szelvény további bővítését a víz elragadó ereje hajtja végre. Ilyen esetekben az alatta levő szakaszon a hordalék lerakódásával kell számolni.

Átvett vízkészlet. A vízgazdasági egység hasznosítható vízkészletének más (szomszédos) vízgazdasági egység vízkészletéből származó része. (->- Vízkészlet-átkönyvelés, Hasznosítható felszíni vízkészlet)

Átvilágított réteg (fotikus zóna) Fény

mint környezettani tényező Átzsilipelés -*• Hajózsilip Áztató öntözés. A felületi öntözés egyik módja: az öntözővizet a táblák felületén létesített öntöző-barázdákban vezetik a növényzethez. Fontos jellemzője, hogy a víz nem a talaj teljes felületén és csak rövid, az áztatáshoz szükséges ideig marad a területen.

Áztatóvíz. Az ipar termelési folyamatai során a nyersanyag áztatására használt víz, amely részben kioldja a rostok, sejtek között levő anyagokat, részben a sejtek vízfölvétele következtében puhítja az áztatott anyagot (pl. a len, a kender stb. földolgozása során).

Ävja. Az elpusztult planktonszervezetek (planktoneső) szerves anyagaiból keletkező szerves üledék, melynek fehérje-, zsír- és kitintartalma jelentős. Némely fenéklakó élőlénynek fontos tápláléka (avjafalók). (-<- Gyttja)

Mederátvágás