Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
P
Produkció-biológia Próbaterhelés. 1. A talaj várható teherbírásának v. összenyomódásának helyszíni meghatározása, rendszerint kicsinyített méretű terhelőtömb és megfelelő teher alkalmazásával. A talaj -*■ határfeszültségének az a meghatározási módja, amelynél a talajt meghatározott nagyságú felületen fokozatosan terhelik, majd tehermentesítik és közben mérik az alakváltozását. A P. eredménye alapján kiszámítható a talaj határfeszültsége és az építmény várható süllyedése. A P. a felszínen v. fúrólyukban végezhető, de nem helyettesíti sem a fúrásokkal való feltárást, sem az egyéb talajfizikai vizsgálatokat. 2. A próbacölöp terhelése, amelyet a tervezett hasznos tehernél rendszerint nagyobb pró- bateherrel hajtanak végre. E kísérlettel a cölöpök teherbírását, ill. süllyedését határozzák meg. 3. Tartószerkezetek P.-e: a szerkezetek felülvizsgálata terhelés alkalmazásával abból a célból, hogy a méretezéskor figyelembe vett igény- bevételeknek megfelelnek-e. Próbaüzem. Helyesebben próbaüzemelés. /. Valamely termelő v. szolgáltató létesítmény elkészülte utáni és üzembe helyezését megelőző eljárás. 2. A P. módját, a megengedhető tűrési határokat szabványok, szakmai előírások, esetleg különleges megállapodások rögzítik. Szivattyú- telepeken a P. célja a telep gépi berendezéseinek ellenőrzése, hogy azok a tervezett teljesítményeket biztosítani tudják-e. Próbaüzemeltetés. A termelő (szolgáltató) jellegű létesítmények állandó működésbe helyezés előtti, folyamatos üzemben történő vizsgálata. A beruházások üzembe helyezési eljárása során a már elkészült létesítmény gépeit, berendezéseit, az ezekhez tartozó épületeket együttesen és meghatározott ideig működésbe kell helyezni annak megállapítása érdekében, hogy a berendezés alkalmas-e a beruházási programban meghatározott feladatok teljesítésére, és a beruházó azt átveheti-e vagy sem. A P. lebonyolítása vízi létesítmények esetében sem a vízügyi államigazgatási eljárás körébe tartozik, hanem a beruházási folyamat egyik szakasza (üzembe helyezés). Ha a beruházás át- adására-átvételére meghívott vízügyi hatóság a létesítmény (pl. vízellátómű, szennyvíztisztító berendezés) műszaki felülvizsgálata után azt állapítja meg, hogy az a vízjogi létesítési engedély előírásainak megfelel, a berendezés üzemeltetésére és a vízhasználat gyakorlására jogosító vízjogi üzemeltetési engedélyt az üzemeltető részére kiadja. A -*• vízjogi engedélyben a vízügyi hatóság indokolt esetben (pl. tekintettel arra, hogy a szennyvíztisztító berendezések rendeltetésszerű működésének beállásához, az ún. biológiai hártya kialakulásától függően hosz- szabb, esetleg 6—12 hónapig terjedő időtartam is szükséges lehet) az üzemeltetőt felhívhatja hosszabb időtartamú P. lefolytatására, s kötelezheti arra, hogy ennek során a berendezés működését folyamatosan vizsgálja (mérje), s erről a vízügyi igazgatóságnak tegyen jelentést. A vízügyi hatóság ennek alapján megvizsgálja, hogy a P. sikeres volt-e. Ha a berendezés nem működik megfelelően, a vízügyi hatóság határidő megállapítása mellett felhívja az engedélyest a szükséges munkák elvégzésére. Proctor-kísérlet. Eljárás a talajok legkedvezőbb tömörítési víztartalmának és a szükséges tömörítőmunka nagyságának meghatározására. A P.-ben egy hengerbe több rétegben behelyezett talajt döngölővei tömörítenék. Ennek a hengernek a neve Proclor-henger. Átmérője 102, ill. 152 mm. Kétféle P. használatos: a normál P. és az ún. módosított P. A kettő közötti különbség a döngölő súlyában, az ejtési magasságban, a rétegek számában és a fajlagos tömörítőmunka nagyságában van. A módosított P. terjedt el jobban, sok esetben nem egészen indokoltan. A tömörítés elvégzése után meghatározzák a tömörített talaj víztartalmát és száraz állapotra vonatkoztatott térfogatsúlyát. A kísérletet rendszerint különböző víztartalmú talajokkal megismétlik, és a mérési eredmények alapján megszerkesztik a víztartalom és a száraz állapotra vonatkoztatott térfogatsúly kapcsolatát ábrázoló görbét. Ennek maximuma a legkedvezőbb tömörítési víztartalomnak és az elérhető legnagyobb térfogatsúlynak felel meg. Produkció-biológia (termelésbiológia, biológiai termelés). A biológiának az az ága, amely a termelés biológiai kérdéseivel foglalkozik. Nem egyetlen élőlény élet- és termelési viszonyait, hanem az egymással — életközösségben (bio- cönózisban) élő magasabb rendű szervezettség életviszonyait egészként vizsgálja. Ennek megfelelően a P. több ágát különböztetjük meg, beszélünk pl. a vizek P.-járól. A P. a biológiai produkció, a természetes, a mesterségesen befolyásolt v. mesterséges életközösségek anyag- és energiaforgalmának tudománya. A Nap sugárzó energiáját (A0 energiaszint) a fotoautotróf élőlények (vizeinkben az egysejtű algák felépítette fitoplankton) kötik meg a testükben fölhalmozott szerves anyag formájában (termelő, produ- cens szervezetek, A x energiaszint). Ez az elsődleges 597 39 Vízgazdálkodási lexikon
