Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Á

Átlagos öntözési vízigény mozgó víz valamely pontjában az áramlás irányára merőleges sík metszet. A szennyvíz- és csapadékcsatornákban a csatornaszelvénynek a lefolyó víz által maximálisan kitölthető része. (-*- Keresztszelvény) Átfolyási tényező (átfolyási szám, x). A szel­vényszűkítés mértékétől, a szűkítés módjától függő és a folyadékátbocsátó képességet jellem­ző tényező. Elsősorban a csővezetékben alkal­mazott nyomáskülönbség-mérésen alapuló mé­rő berendezésekkel kapcsolatos számításokban használják. Függ a -» Reynolds-számtól, a sző­kítési viszonytól, a folyadék nyúlósságától, se­bességétől stb. Értékét a szőkítési arányszám függvényében a különféle szűkítési módokra grafikusan v. táblázatosán adják meg. Átfolyómedence -*■ Magaslati víztároló me­dence Átfolyórész. A nagyobb, összetettebb víz­építési műtárgyaknak az átáramló víz által érintett része. A fogalom magában foglalja az építmény és a gépészeti berendezések vízzel érintkező elemeit, amelyek hidraulikai szem­pontból együttműködő egészet alkotnak. (Pl. kis esésű vízerőtelepen az Á. elemei: beömlő­nyílás, a gereb, az ideiglenes elzárás, a turbina­zsilip, az előcsatorna, a csigaház, a támlapát- koszorú, a turbina, a szívócső, az alsó elzárás, az utófenék.) Átfolyó vízkészlet. A vizsgált területről el­folyó vízhozamsorból számított teljes vízkész­letnek az a része, amely a vizsgált területre a vízgyűjtő magasabb részeiről érkezik. (-► Víz­készlet) Átfordító öblítés. A víztisztításhoz alkal­mazott zárt szűrők olyan mosási rendszere, amely közben a szűrőanyag alsó és felső rétege helyet cserél. Átforgatok (transzportőrök). Biológiai érte­lemben : az iszapban élő és azzal táplálkozó élő­lénycsoport, mely a bélcsatornáján átbocsátóit emésztetlen iszaprészecskéket az Oz-dús felü­letre juttatja, ezzel az iszap lebontódását se­gíti. Átfúrás. A vízvezetéki, csatorna- és egyéb csővezetékeknek a vízfolyás v. utak, vasutak, töltések alatti átvezetésekor alkalmazott építési mód. Az A.-t toldható acél védőcső segítségével az indítóaknából végzik, a megfelelő átmérőjű, ugyancsak toldható szárú spirál-fúróberendezés­sel. A fúró mindig kevéssel a védőcső előtt mozog. A fúró által kitermelt anyagot a védő- csövön át az indítóaknából eltávolítják. A védő­csövet a fúró előrehaladásának megfelelően utánsajtolják. A védőcső az Ä. befejeztével a fogadóaknába torkollik. Rendszerint 400 mm­49 nél nagyobb átmérőjű csővezeték átvezetésekor alkalmazzák. (-*- Átsajtolás, -*■ „Vakondok”- módszer) Átitató vizek (intersticiális vizek). Felszín alatti, tágabb értelemben a talaj és más kő­zetek hézagait átitató vizek (pl. talajvíz), sző­kébb értelemben a felszíni vizeknek a szomszé­dos (fenék, part stb.) területekre behatoló föld alatti szférája. Átjárható gát. Olyan -»■ gát, amelyen a köz­lekedési eszközökkel (traktor, lófogat stb.) való áthaladás külön műtárgyak v. egyéb létesítmé­nyek (pl. rámpa) beépítése nélkül lehetséges. Átkönyvelt vízkészlet -*■ Vízkészlet-át­könyvelés Átkristályosodás -»• Átalakult kőzet Átlagos gomolyátmérő (átlagos örvényát­mérő). A turbulens folyadékmozgás során kelet­kező gomolyok (örvények) méreteit jellemző, a egyenlettel meghatározott, hosszúság dimen- ziójú mennyiség. Rx két, egymástól x távolság­ban levő pontban érvényesülő sebességek köz ötti korrelációs tényező. Értelmezése arra mutat, hogy nagyobb gomo­lyoknál egymástól nagyobb távolságra levő fo­lyadékrészecskék sebességei között is kapcsolat van, egymáshoz közelebb levő folyadékrészecs­kék sebességei között viszont már kisebb gomo­lyoknál is nagyobb az Rx korrelációs tényező. Az Ä. a turbulens folyadékmozgások tanulmá­nyozásában játszik fontos szerepet. Átlagos hézagtérfogat (pórustérfogat, pórus­volumen). A laza, szemcsés szerkezetű kőzetben, így a talajban is meglevő hézagok összes térfo­gatának és a teljes talajtérfogatnak a viszony­száma : 100^—4) /o " d, A P jelenti a %-ban kifejezett Á.-ot, ai,a talaj v. kőzet alkotóinak valódi sűrűségét, a d, pedig a tf.-súlyát. Legnagyobb az Á.-uk a jó szerke­zetű, nehéz agyagtalajoknak (52% körül), leg­kisebb a durva homoké (32% körül). A nagy szervesanyag-tartalmú talajok Á.-a 60—70% is lehet. (-*■ Hézagtérfogat) Átlagos intenzitás. A mért átlagos csapa­dék- V. öntözővíz-magasság és a mérés időtarta­mának hányadosa (általában mm/óra). Átlagos öntözési vízigény. Az öntözőtelep-

Next

/
Thumbnails
Contents