Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
P
Parti birtok 576 más felvételére önmagában v. a talajba való kihorgonyzás folytán alkalmas. Kőből, betonból, vasbetonból, esetleg előre gyártott elemekből építhető. Parti birtok ->- Parti ingatlan Parti birtokos — Parti ingatlan Parti galéria. A part menti kavicsrétegbe a folyó tengelyével párhuzamosan épített -»- galéria. Vízutánpótlása a parti szűrésű kutakéhoz hasonlóan nagyobbrészt a vízfolyás medréből származik. Mo.-on az első P. Bp.-en (1878— 1880), az Országház és a Margit-híd között épült, ma is jól működik. Parti ingatlan (parti birtok). A folyó- v. tómederrel szomszédos ingatlan. A kettő közötti határvonalat a középvízi meder partvonala (->- Meder) alkotja, mivel azonban ez általában nem állandó, a pontos határvonal csak a vízügyi szervek állásfoglalása alapján, esetenkénti eljárással állapítható meg. A régi vízjog szerint, amikor a vizek magán- tulajdonban voltak, a meder a P. tartozéka volt. A vizek állami tulajdonba kerülésével ezek a P.-tól tulajdonjogilag és kezelés tekintetében egyaránt elváltak. A P. jogi helyzete ennek ellenére mutat bizonyos sajátosságokat: a) az ingatlan használatát érintő korlátozásokban (-*• Tulajdoni korlátozások); és b) a P. tulajdonosának (kezelőjének, használójának), más szóval a parti birtokosnak az ingatlan fekvéséből folyó bizonyos jogosítványaiban (-*- Mederhasználat, a vízhez való közvetlen hozzájárás, csónakkikötés, a kilátás joga stb.). Ezekért a korlátozásokért, ill. ezeknek a jogosítványoknak az elvonásáért a parti birtokost általában kártalanítás illeti meg. (-*■ Vízjogi kártalanítás és kártérítés) Parti jelek Hajóútkitűzés Parti jég. 1. A folyóvizek csendes vizű parti sávján keletkező, a part felől a meder közepe felé növekvő sima jégszegély (karaj-jég). 2. Az állóvizek jégtakarójának a hőmérsékleti terjeszkedése (dilatáció) következtében a partra kitolódó része. (-►Jégtorlasz) Parti lámpák -► Hajóútkitűzés Parti öv ->- Eletövek a vizekben Parti növekmény. A mederváltozások — elsősorban egyes mederrészek feliszapolódá- sa — következtében a parti ingatlan területének növekedése. Parti sáv. A nagyobb folyók (Duna, Tisza, Dráva, a Körösök és a Bodrog) mindkét partján legföljebb 10—10 m, más folyók és a vízügyi szervek kezelésébe tartozó vízfolyások partján Parti jég legföljebb 6—6 m, az egyéb vízfolyások partján legföljebb 2—2 m szélességű sáv, amelyet a (vízfolyást kezelő) vízügyi szervek a mederrel kapcsolatos szakfeladataik (mérések, vizsgálatok, szemlék, fenntartási munkák stb.) céljára használhatnak, és amely ez okból a tulajdonos (kezelő, használó) által csak korlátozottan (rét- és legelőgazdálkodással, kivételesen korlátozott szántóműveléssel) hasznosítható. A P. a — parti ingatlannak a mederrel határos része. Az ingatlan tulajdonosa (kezelője) a P.-ot érintő ->- tulajdoni korlátozásokat kártalanítás nélkül, ill. a rendeltetésszerű használat akadályozásának megfelelő mértékben kártalanítás ellenében tűrni köteles (Vt. 20—21, 23. §, vhr. 52. §). Parti szűrésű kút. A folyók, esetleg tavak partja mentén kis mélységben kialakult kavicsrétegre telepített aknás, csápos v. csőkút. Vízutánpótlásának legnagyobb részét a folyóból (tóból) kapja. Vízhozama a folyó vízállásától és a viszkozitást befolyásoló hőmérséklettől függ. A P. vízadó képessége télen, alacsony vízálláskor a legkisebb. Parti szűrésű viz -*• Talajvíz Parti szűrésű vízkészlet. A vízfolyások medrét követő durva szemű rétegből kitermelhető és a víztér felől folyamatosan pótlódó vízhozam. A P.-et jellegének megfelelően a felszín alatti vízkészletek csoportjába szokás sorolni, noha mennyiségében a felszíni vízkészlet része. A P.-et legtöbbször a geológiai adottságok határozzák meg (pl. Budapest fölött a part egy kilométerére vonatkoztatva mintegy 20 000 m3/nap). Ez a maximális pótlódás a teljes P. Értéke függvénye a folyó vízállásának, a megcsapoló létesítmények méreteinek növelésével v. sűrítésével, esetleg a leszívás fokozásával alig befolyásolható. A P. minden esetben dinamikus érték. Statikus P.-ről — minthogy a parti szű-
