Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

P

Passzív vízgazdálkodás

résű víz a vízfolyás áramlásához, tehát mozgáshoz kötött — egyáltalán nem beszélhetünk. Parti zátony -*■ Zátony

Partok tagozottsága (partok fejlettsége). A tavak alakjának egyik jellemzője. A tagozott- ság mértéke a partvonal hosszának (L) és a tó területével egyenlő F területű kör kerületének viszonya.

Partoldal -*■ Meder Partomlás Szakadó part Partszegély -*• Epilitorál Partszegélyi üledék. A partnak főként szárazföldi törmelékanyagból származó része. Részben abráziós törmelék, részben a tengerbe ömlő folyóknak többnyire durva szemcséjű kavics és homok hordaléka.

Parttető. A középvízi — meder mentén húzódó parti sávnak a környező terepnél magasabb vonulata. Úgy keletkezik, hogy az árvíz a mederből való kilépésekor a vízsebesség csökkenése miatt a teljes hordalékmennyiséget nem tudja tovább vinni, annak nagy részét közvetlenül a meder szélén lerakja.

Partvédelem. A rézsűk rongálódását megakadályozó műszaki beavatkozás. (-► Partbiztosítás)

Partfalépítés

Partvédő mű. Olyan szabályozási mű, amely folyókon, csatornákon és tavakon a vízsodor, a hullámverés és a jég partokat és mederoldalt rongáló hatását akadályozza meg. Folyókon általában a — homorú part mentén, parti létesítmények védelmére a folyók egyéb partrészein, valamint tóparton épül. Két fő része: a -*• szabályozási vonalban kiépített lábazati -*■ padka alatti mederoldal védelmére a

577

mederfenékig leérő mű (-► Lábazati kőhányás, mederszórás, kővel terhelt -*■ Rőzsepokróc stb.) és a padka fölötti, rézsűben kiképzett partoldal védésére szolgáló — partborítás (rézsűs kőburkolat, betonlap-burkolat, téglaburkolat). A partokat egyes esetekben padkára támaszkodó kő-, — rőzseterítéssel, -» rőzseráccsal, gyep- téglázással, fűzdugványozással v. nádassávval is védik. Tavakon helyszínen falazott kő- és beton-, valamint előre gyártott vasbeton elemekből álló P.-vek is épülnek.

Partvonal. A folyó v. tó középvízi medrének (-*- Meder) és a környező terepnek metszésvonala; a folyó v. tó helyszínrajzi alakját jellemzi. A folyó két — egymással nagyjából párhuzamos — P.-a csak kivételesen, néhány rövi- debb szakaszon lehet egyenes, rendszerint változatosan kanyarog. A -» kanyarulatokat a kanyarulati sugár és az ahhoz tartozó középponti szög jellemzi. Igen rövid kanyarulati sugár és 90°-nál nagyobb középponti szög esetén a P.-ban éles irányváltozás, ún. sarok v. könyök keletkezik.

Pascal törvénye. Megállapítja, hogy ha az egyensúlyban levő folyadékra gyorsító erők nem hatnak, benne a feszültség minden irányban egyenletesen terjed, és a folyadék minden pontjában egyenlő nagyságú. P. a működési elve a hidraulikai sajtóknak (->- Bramah-féle sajtó) és a hajóemelőknek stb.

Passavant-dobszűrő [e.: pászávan.] A felszíni vizek tisztítására használt -► dobszűrő, a Passavant cég gyártmánya. (-»- Rácsos aprító)

Pasveer-árok Oxidációs árok

Passzív földnyomás. A földtömeget megtámasztó építmény elmozdulása a föld felé. Ha a földtestre ily módon ható nyomóerő elegendően nagy, a földtömegnek az építmény közelében levő része fölemelkedik.

Passzív vízgazdálkodás. A vízgazdálkodás egyik tevékenységi területe, egy korábban használt rendszer szerint. A P. meghatározást ma már nem használják. P. a neve mindazoknak a tevékenységeknek, amelyeknek célja a víz kártételei elleni védekezés. A P. ágához tartozó tevékenységek egyik csoportjának célja az árvízkárok megszüntetése. Ebbe a csoportba tartozik az ármentesítés, a folyószabályozás és a mederkarbantartás. Ugyancsak P.-i tevékenység a káros vizek elvezetése is (a belvízelvezetés, a lecsapolás, a patakrendezés, a kisebb vízfolyások szabályozása). A víz rombolása elleni védekezés a P.-i beavatkozások harmadik csoportja. Ide tartozik a vízmosáskötés és a hordalékvisszatartás. P.-i