Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Á

Áteresz

48

fogadó magas vízállása idején emelik át, így az Ä. országos értéke az időjárási és vízállási viszonyoktól függően évenként változó.

Áteresztő műtárgy

Áteresz. Kis méretű műtárgy, amely vízfolyások, csatornák és közlekedési vonalak keresztezését oldja meg. Jellemzője a zárt szelvény. Készülhet a helyszínen betonból, vasbetonból,

ill. előre gyártva, vasbetonból. Több fajtája ismeretes: fedőlapos, boltozott, de leggyakoribb a cső-Á. (-*- Hídszabályzat, Csőáteresz) Áteresztőképesség. A talajnak az a tulajdonsága, hogy rajta a folyadékok átszivároghatnak. A talajban mozgó víz sebessége (v) egyenesen arányos a nyomással (h) és fordítottan arányos a szivárgási úthossza! (/),

v

. Az arányossági tényező a szivárgási

tényező (Á.-i együttható) (k), mely igen tág határok közt mozgó talajmechanikai és geo- hidrológiai jellemző. Meghatározása végezhető laboratóriumi v. helyszíni kísérletekkel, ill. elméleti képletekből való számítással. Az Á.-et laboratóriumban állandó v. változó víznyomással működő készülékkel határozzák meg. Az állandó víznyomással működő berendezést nagy, a változó víznyomással működőt kis Á.-ű talajokon alkalmazzák. Munkahelyen próbaszivattyúzással végezhető el, ha a talaj szivárgási tényezője k < 10 ~3-f 10-4 cm/sec. Ritkábban alkalmazzák a piezométeres, a csöves és a fúvólyukas eljárást is. Mindháromnak az a lényege, hogy a talajvízszín alá érő furatot készítenek, a furat megtelte után a vizet kiszivattyúzzák, s ezt a műveletet néhányszor elvégzik. A piezométeres és a fúrólyukas eljárással meghatározott értékek a vízszintes irányú, a csöves eljárással kapott eredmények a függőleges irányú Á.-re jellemzők. Az elméleti képletekből meghatározott szivárgási tényező rendszerint csupán tájékozódásra alkalmas.

Áteresztőképességi tényező Fajlagos, áteresztőképesség

Áteresztő közeg -*• Porózus közeg

Áteresztő szelep Szelep

Átfedési tényező. Az a viszonyszám, amely meghatározza, hogy a több, egymáshoz kapcsolódó szórófejállásból végzett öntözéskor az egy szórófejálláshoz tartozó öntözött területnek hány százalékára jut más szórófejállásokból is öntözővíz.

Átfedő csatlakozású vízlépcsők Folyócsatornázás

Átfeszítések magassága. A folyókat és tavakat keresztező erős- és gyengeáramú vezetékek legmélyebb belógási pontjának magassága a mértékadónak minősített legmagasabb árvízszint fölött, hajózható folyókon a -*■ legmagasabb hajózási vízszint fölött. A Dunán az Á. a legmagasabb hajózási vízszint fölött erősáramú vezetékek esetében — a feszültségtől függően — legalább 19 m, a gyengeáramú vezetékek esetében legalább 16,5 m.

Átfolyás. Gecmetriai szempontból osztályozott olyan vízmozgás, amelynek áramlási tere szilárd közeggel v. minden oldalról határolt (nycmás alatt álló), v. csak részben határolt (szabad felszínű).

Átfolyási keresztmetszet. A nycmás alatt v. szabad felszínnel mozgó víz valamely pontjában az áramlás irányára merőleges, nedvesített sík metszet.

Átfolyási szám -*■ Átfolyási tényező

Átfolyási szelvény. A szabad felszínnel