Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
N
Nitrittartalom 532 élénk rózsaszínű színeződést ad, ezért színösszehasonlításos v. -»■ fotometriás meghatározása viszonylag könnyű. (-► Nitrogénháztartás) Nitrittartalom. A vízben oldott nitritionok mennyisége, többnyire mg/1-ben kifejezve. Vegyjele N02". A N. a nitrogéntartalmú fehérjék ásványosodásának (mineralizációjának) közbülső terméke. Jelenlétük a természetes vizekben szennyeződésnek minősül. Nitrogénháztartás. A levegő 78,09 tf% nitrogént tartalmaz. A magasabbrendű szervezetek a levegő nitrogénjét nem tudják közvetlenül hasznosítani, de bizonyos talajokban és vizekben élő baktériumfajok képesek erre. Elhalásuk után a nitrogén ammónia alakjában szabadul fel, amelyet a növények fehérje- szintézisre tudnak felhasználni. A növényvilágtól az állatvilág veszi át a nitrogént. Az állati fehérjék elbomlása révén a nitrogén megint ammónia alakjában kerül vissza a talajba v. vízbe. Éppen ezért a természetes vizek ammóniatartalma elhalt szervezetek bomlására és fertőzési veszélyre utal. Az ammóniát más baktériumok nitritté (N02), ill. nitráttá (NOj) képesek oxidálni (nitrifikáció). A nitrátok már régebbi keletű organikus szennyeződésről, ill. egy végbement öntisztulási folyamatról tanúskodnak. A nitrátok és nitritek redukciója ammóniává (denitrifikáció) szintén bekövetkezhet bizonyos baktériumok közreműködésével, sőt a kötött nitrogén elemi alakban is visszatérhet a levegőbe, miáltal a természet N.-ának a körfolyamata bezárul. A vízi életterekben az elpusztuló élőlények testének fehérjéi a fenékre süllyedve a lebontó mikroorganizmusok tevékenységi körébejutnak, aminek eredményeként ammónia keletkezik. Ezt v. egysejtű algák használják fel, v. a nitrifikáció során baktériumok alakítják át nitritté, ill. nitráttá. Ez utóbbi a növények (planktonalgák és hinarak) legfontosabb nitrogénforrása. A vizekre vonatkozólag külön kell foglalkozni az ember mesterséges beavatkozásával. Ilyen pl. a N-műtrágya gyártása, mely szintén a levegő elemi nitrogénjét hasznosítja. A szántóföldekről bemosódó nitrogén és a szennyvizekkel bejutó N-vegyületek a vizek nitrogéntartalmát növelik, a szervesanyag-szintézist gyorsítják, és így hozzájárulnak a vizek -*• eutrofizálódásához. Nivális. A havas v. jeges éghajlat, ill. éghajlati öv neve, melyen a csapadék hó, a csapadék lefolyása jégár formájában jelentkezik és a területet jégtakaró födi. A felszín pusztítását a jég munkája végzi. Nívóedényes oldatadagoló. Állandó menynyiségű vegyszeroldat (fertőtlenítőszer) adagolására alkalmas készülék. Légmentesen zárt oldattartályból, nyitott adagolótartályból és a kettőt összekötő beállítható csappal elzárható üvegcsőből áll. Megfelelő beállítás mellett az adagolótartályban az oldat szintje 1—-2 cm ingadozással állandó marad, így az adagolt mennyiség is változatlan. Nívófelület Ekvipotenciális felület Noetzli-féle gát -*■ Gombafejű gát Nomogram (számolóábra). Olyan diagram, melynek célja valamely számítástechnikailag nehezebben kezelhető függvénykapcsolat le- olvashatóvá tétele. A N.-ok igen változatos formái ismeretesek, a legegyszerűbb kapcsolt skáláktól az alapos matematikai képzettséget és gyakorlatot igénylő típusokig. Fő fajtái a pontsoros és a görbesereges N. A pontsoros N.-on skálázott vonalak (lehetőleg egyenesek), a görbeseregesen ezenfelül kottázott vonalak is vannak. A legegyszerűbb pontsoros, ill. görbesereges N.-ok leolvasása a következőképpen történik: megnézzük, hogy a két görbe kívánt skálaértékű pontjait összekötő egyenes hol metszi a harmadikat, ill. a megfelelő kottájú görbék metszéspontján áthaladó görbe kottáját leolvassuk. Gyakran előforduló, de nehézkesen számítható speciális kapcsolatokra érdemes pontos és szakszerű N.-ot készíteni. A matematika N.-okkal foglalkozó ága a nomográfia. Nóniusz. Általánosan használt leolvasó berendezés, mely nevét a portugál P. Nonius után kapta. A főbeosztás síkjában elhelyezett olyan mellékbeosztás (a két beosztás közül az egyik mozgatható), amelynek segítségével az index helyzete pontosabban meghatározható. A N. osztása a főbeosztás legkisebb osztásrészénél v. kisebb (m—1-es N.) v. nagyobb (m+l-es N.), Nóniusz a) nóniusz alapállásban, b) leolvasás, c) szögmérő nóniusz
