Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

N

Nemzetközi vízjog megvalósult v. tervezett vízgazdálkodási tevé­kenység a határon átlépő vízhozamok mennyi­ségét v. minőségét befolyásolhatja. Irodalom. Zie&ler K.: A vízgazdálkodás nemzetközi vonatkozá­sai (Vízügyi Közlemények, Budapest 1961/4.) Nemzetközi érdekeltségű vízgyűjtő terü­letek. Mindazok a vízgyűjtők, amelyeket or­szághatár oszt meg, és így a szomszédos országok vízgazdálkodási fejlesztési tervei a közös víz­gyűjtőn csak összehangoltan oldhatók meg. A vízgyűjtő mélyebb területén elhelyezkedő ország vállalja, hogy a felső területek fölös vizét területén át levezeti, az ehhez szükséges árviz­es belvízvédelmi műveket megépíti és fenntartja. Ennek ellentételeként igényli, hogy a mértékadó időszakban a természetes vízhozamoknak— a területére jutó részvízgyűjtő átfolyó vízkészleté­nek — egy részét az alsó szakaszok mentén elhelyezkedő vízhasználók megkapják. Nemzetközi folyók. A több állam területét érintő nagyobb folyók gyűjtőneve. Hajózásukat rendszerint nemzetközi egyezmények szabályoz­zák. Nemzetközi Hidraulikai Kutatási Szö­vetség -*■ Nemzetközi Vízépítési Kutatási Szö­vetség Nemzetközi Hidrológiai Decennium (NHD, Nemzetközi Hidrológiai Dekád). Tízéves hidrológiai tudományos kutatási időszak (1965— 1974). A N. fő célja, hogy fokozza az emberiség lehetőségeit a vizek használatában és a vízkész­letek megőrzésében. A N. megvalósítására az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNES­CO) hivatott. Irányítására a N. Koordináló Tanácsa létesült. Az egyes országokban, így Mo.-on is Nemzeti Bizottságok irányítják az N.-mal kapcsolatos tudományos-kutatási és oktatási munkát. Nemzetközi Hidrológiai Szövetség (ango­lul : International Association of Scientific Hydrology, franciául: Association Internationale d'Hydrologie Scienlifique). A Nemzetközi Geodéziai és Geo­fizikai Unió keretében jött létre 1924-ben. Célja: a felszíni és felszín alatti hidrológiai jelenségek kutatásának elősegítése elsősorban azokon a kutatási területeken, ahol nemzetközi együtt­működés szükséges. Az N.-nek négy szakosztálya és öt szakbizott­sága van. Mo. 1948 óta vesz részt a N. munkájá­ban, de a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Uniónak már az 1930-as évek óta tagja. Nemzetközi Időjárásjelző Szolgálat. 1872- ben indult meg, amikor a nemzeti meteorológiai intézetek igazgatói Lipcsében tartott ülésükön elhatározták, hogy nemzetközi együttműködést létesítenek. Ennek szerve az Organisation Météoro- logique Internationale (OMI) volt. A második világháború után 1951-ben átszervezték. Jelen­leg az ENSZ keretén belül működik és neve: Organisation Météorologique Mondiale (OMM). Feladata az egységes meteorológiai világszolgá­lat irányítása. Székhelye Genf Üléseit négy- évenként tartja. A szakkérdéseket bizottságok tárgyalják meg; ilyen bizottságok: szinoptikus, aerológiai, agrometeorológiai, éghajlattani stb. A N. szervei észlelési adataikat naponta többször távírón juttatják el feldolgozás és értékelés céljá­ból az országos központokba, amelyek gép- távíró-összeköttetésben állnak egymással és a nemzetközi gyűjtőközpontokkal (a VI. sz. európai régióban Moszkvával és Frankfurttal). Mo. területén mintegy 30 nemzetközi időjárás­jelző (szinoptikus) állomás működik. Nemzetközi meterológiai jelek -► Csapa­dék Nemzetközi Öntözési és Belvízrendezési Szövetség (angolul: International Commission on Irrigation and Drainage, franciául: Comission Inter­nationale des Irrigations et de Drainage). 15 ország képviselői alapították indiai kezdeményezésre. A N. tevékenységi területe az öntözés, vízleveze­tés, ármentesítés és folyószabályozás tudomá­nyos és gyakorlati kérdéseire terjed ki. A tag­országok nemzeti bizottságaikon keresztül kap­csolódnak be az N. munkájába. Ügyeit a végrehajtótanács intézi. Kongresszust három- évenként rendez. Mo. 1955 óta vesz részt a N. tevékenységében. Nemzetközi Vízellátási Szövetség (an­golul : International Water Supply Association, fran­ciául: Association International de Distribution d’Eau). Az I. Nemzetközi Vízellátási Kongresz- szus alkalmával alakult 1949-ben. A házi, mg.-i és ipari vízellátással foglalkozó nemzet­közi szervezet. Feladata: a vízellátással kapcso­latos műszaki, jogi és igazgatási kérdések tanul­mányozása és a kölcsönös tájékoztatás elősegí­tése. Tagjai lehetnek egyének, vízművek, orszá­gos szervezetek. Nemzetközi Vízépítési Kutatási Szövet­ség (International Association for Hydraulic Re­search). 1935-ben alakult. Nemzetközi együttmű­ködésre fogja össze a vízépítési kutatás szak­embereit. A N. ügyeit elnökség intézi, tíztagú választmányra támaszkodva. Tagjai egyének és intézmények. Mo. megalakulásától kezdve részt vesz munkájában. Nemzetközi vízi út — Vízi utak Nemzetközi vízjog. A nemzetközi víz ügy j 527

Next

/
Thumbnails
Contents