Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

M

Mélységmérő. A hajózásban használt, a vízmélység megállapítására szolgáló műszer. (-► Echográf)

Mélységtorzítás (függőleges irányú méretek torzítása). A hirdomechanikai -*■ kisminták függőleges irányú méreteinek meghatározásakor — a többi méretek meghatározásakor alkalmazottól különböző — a -»• méretarány figyelembevétele. Gyakran alkalmazzák a M.-t vízfolyások kismintavizsgálatában a lamináris v. az átmeneti tartományba eső vízmozgások létrejöttének elkerülése céljából. A M. alkalmazása következtében gyakran egyéb mennyiségeket — vízhozamot, sebességet, esést stb. — is torzítani szükséges. A M. mértékének meghatározása a hidromechanikai kismintavizsgálatok elméletének körébe tartozik.

Mélységvonalak (batimetrikus vonalak, izo- bat-vonalak, vízmélységvonalak). A vízfolyások és állóvizek medrének helyszínrajzán az azonos vízmélységű pontokat összekötő görbék. Folyók esetében az alapvízfelszín az esésnek megfelelő

befogadására, elraktározására lesznek alkalmasak. (-*■ Agrotechnikai eljárások)

Mélytengeri üledék. A 3000 m-nél mélyebb tengerfenéken képződő üledék. A M.-ek legnagyobb részben a szerves maradványokból keletkezett globigerina-iszapból és az ún. vörös agyagból állnak.

Mélyvezetés -*■ Mélyvezetésű csatorna

Mélyvezetésű csatorna. Olyan csatorna, amelyben az üzemvízszín a környező terep magassága alatt helyezkedik el.

Mélyvízi hullám. Olyan hullám, amelynek jellemző méretei a vízmélységhez viszonyítva kicsinyek. Ezekre a hullámokra jó közelítéssel érvényesek a végtelen mélységű folyadéktér hullámzására vonatkozó vizsgálatok eredményei.

Mércekapcsolat. A vízfolyások két kiválasztott szelvényében észlelt, egyazon vízállapotot (pl. árvízi tetőzést) jellemző vízállások v. víz501 Méreg

ferde síkrészekből áll, tavakon vízszintes. A mélységvonalas helyszínrajzokon a „0” M. az alapvízfelszín szélei, az 1, 2, 3 stb. m-es M. pedig a mederfenék 1, 2, 3 stb. m-es mélységben fekvő pontjainak összekötő vonalait jelentik. A M. állóvizekben azonosak a meder szintvonalaival, vízfolyásokban nem.

Mélyszántás. A -*■ mélyítő művelés egyik módszere. Célja a talaj termőrétegének vasta- gítása. Rendszeres M. azokon a területeken végezhető, ahol a beavatkozás során terméketlen talaj nem keveredik a termőrétegbe. Általános cél hazánkban, hogy a M.-t ősszel minden olyan területen elvégezzék, ahol ezt a talaj adottságok megengedik. A M. hatására a kötött talajú területek általában 20—70 mm-rel több csapadék

hozamok kapcsolatát kifejező összefüggés. A folyó két, egymástól nem nagy távolságra levő vízmércéjén észlelt -*• vízállások idősorának összefüggését fejezi ki, melyet az összetartozó tetőző és völgyelő vízállások alapján határoznak meg. Az összetartozó pontpárokat négyzetes hálózatban ábrázolva, a pontpárok jó közelítéssel egyenes vonal mentén sűrűsödnek. Ezt a vonalat M.-i vonalnak nevezik. Szabálytalan meder esetén a kapcsolatot görbe vonal is jellemezheti.

Mércekapcsolati hossz-szelvény. A vízfolyás egymást követő szelvényeinek összetartozó vízállásait v. vízhozamait összefoglaló ábra.

Méreg. Az olyan növényi, állati, ásványi, tehát természetes v. mesterséges anyag, mely33 Vízgazdálkodási lexikon

A Balaton batimetrikus vonalai