Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

M

Méregtan

nek kémiai v. fizikai-kémiai tulajdonságai az élő szervezetre károsak, esetleg életveszélyesek. A természetes és mesterséges vizek mérgező anyagai lehetnek természetes eredetűek (pl. mérget termelő algák, bomlástermékek stb.), legtöbbször azonban mesterségesek és a szennyvizekkel kerülnek a befogadóba. (->- Toxikológia) A M. hatására bekövetkező kóros elváltozás neve: mérgezés. Súlyos esetben halált okoz. Különösen a szennyezett vizek és a szennyvizek mérgezhetik meg a vízi állatokat, a vizet ivó állatokat, sőt az embereket is. A természetben némely anyagcseretermék, pl. az anaerob bomlási folyamatok során keletkező ammónia v. kénhidrogén okozhatnak mérgezést (halpusztulás).

A M. eltávolítása a veszélyeztetett helyről: a M.-telenítés, amit a vízgazdálkodási gyakorlatban a tározók v. befogadók esetében a víz kicserélésével, esetleg valamilyen ellen-M. adagolásával végezhetünk el. A Aí.-telenítés kifejezést használják az élő szervezetben lejátszódó folyamatokra is (pl. a kórokozó mérgét hatálytalanítják). ^

Méregtan -*■ Toxikológia Méregtelenítés -*• Méreg Méregtemető. Az, a rendszerint felhagyott téglagyári agyag- v. homokkitermelés folytán keletkezett gödör, amelybe az ipari szennyvizekből v. gyártási folyamatból kikerülő, le nem bontható mérgező anyagokat (cián, króm stb.) végleges ártalmatlanná tétele miatt elhelyezik. A M. létesítéséhez, fenntartásához egészségügyi hatósági és vízjogi engedély szükséges.

Méretarány. Két méret viszonya. A műszaki gyakorlatban rendszerint a rajzban ábrázolt v. kicsinyben megépített és az ennek megfelelő tervezett v. meglevő nagyméretű létesítmény, v. terepalakulat homológ geometriai jellemzőinek viszonya. A M. a műszaki ábrázolás, a ->- kismintavizsgálatok egyik igen fontos adata. Gyakrabban alkalmazott M.-ok: műszaki rajzokon: 1 : 1, 1 :2, 1 : 5, 1 : 10, 1 : 20, 1 : 25, 1 : 50, 1 : 100, 1 : 200, 1 : 500; térképeken: 1 : 1000, 1 :2000, 1 : 2880 (kataszteri M.), 1 : 5000, 1 : 10 000, 1 : 25 000, 1 : 50 000,

1 : 75 000, 1 : 100 000. A M.-t minden műszaki rajzon, térképen jelezni kell.

Méretarányhatás. A kismintavizsgálatokban tapasztalt jelenség. A vizsgált folyamatot ellemző mennyiségek száma v. a mennyiségek egy részének, v. mindegyikének meghatározása megváltozik akkor, ha a jellemzők némelyikének v. mindegyikének nagyságát bizonyos határokon túl csökkentik v. növelik. Mivel leggyak502

rabban a méretarány által megszabott geometriai jellemzők nagyságának csökkentésekor érvényesül a jelenség, M.-nak nevezték, bár nemcsak a geometriai, hanem az egyéb jellemzők nagyságának módosulásakor is bekövetkezhet. A M. érvényesülése rendszerint nehezíti a kismintavizsgálatokat, ezért többek között a jellemzők (a geometriai jellemzők, a vízhozam, a sebesség stb.) -*■ torzításával elkerülésére törekednek. (-» Torzított kisminta)

Méretezés. A szerkezetek méreteinek, teljesítőképességének megállapítása olyan szempontok figyelembevételével, amelyek a gyártás, a helyszínre szállítás, szerelés v. üzemelés közben jelentkeznek. E szempontok szerint méretezhetünk statikus terhelésre, dinamikus terhelésre, szilárdságra, fáradásra, rugalmas v. maradó alakváltozásra, vízszállításra, vízhozamra, víz- mennyiségre, sebességre stb. Rendszerint tervezői tevékenység, amellyel létesítmények, létesítményrendszerek, gépek, eszközök méreteit határozzák meg szabályszerűen v. esetenként egyedien.

Mérési hiba. A megmérendő mennyiség hibátlan értékének és a mérési eredménynek (hibás értéknek) a különbsége. (-»- Valódi hiba) Mérési szelvény. A vízfolyásnak az a jellemző keresztmetszete, amelyben a mederfölvételt v. a vízhozammérés érdekében végzett sebességmérést, ill. a más jellegű mérést végrehajtják.

Mérési vázlat. A felmérendő területről v. építményről — rendszerint szabad kézzel — készített, nem léptékhelyes vázlat. Ezen tüntetik fel a terepen végzett hosszmérések, magasság- mérések, szögmérések stb. eredményeit. A M. alapján készül a léptékhelyes ábra.

Mérési vízszint (felvételi vízszint). Az a napi vízszint, amelyre a -*■ mederfölvételkor, az egy-egy napra eső munkaszakaszon, a meder alakját és méreteit vonatkoztatják. A M.-re meghatározott mélységi értékeket a -*• nulla vízszintre v. a szabályozási kisvízszintre redukálva dolgozzák föl. (-*• Szabályozási vízszint) Mérés túlcsordulással. A köbözés legegyszerűbb formája. A mérendő vizet a stopperóra azonos idejű megindításával együtt a köbözőedénybe irányítjuk, majd az edény meg- telését figyeljük meg, amit a víz túlcsordulása jelez. (-*• Köbözés)

Mérgesgáz-indikátor Gázindikátor Mérges gázok a csatornában. A szennyvízcsatorna légkörében levő -*■ csatornagázok, amelyek belélegezve, a tüdőn át v. a test bőrfelületével érintkezve, mérgező hatásúak az emberi szervezetre. A leggyakoribb M. a követ-