Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Á

Áramlási árnyék

pont felé irányul v. attól távolodó, az A. -* centripetális, ill. -*■ centrifugális.

Áramlási árnyék -*■ Holttér Áramlási nyomás. A laza, szemcsés, üledékes talajban szivárgó víznek a súrlódás legyőzésére szükséges, a szivárgás irányában működő nyomása. Vizsgálata a hidraulikus talajtörés elleni biztonság érdekében szükséges.

Áramlásirány-mérő. A víz sebességének nagyságát és irányát együttesen mérő, azaz a teljes sebességvektort meghatározó műszer.

30

MK-rendszerű ár ami ásirány-mérő

Napjainkban szinte kizárólag elektromos elven működnek. Mo.-on az MK-rendszerű A. terjedt el. Szerkesztette: Muszkalay L. és Kránicz L. A sebesség nagyságát sebességmérő szárnnyal v. billenőlappal, irányát potenciométerrel elektromos ellenállásváltozásként méri. Négy típusa van: a centrikus (MK-I típus), amely a tér bármely irányában fordulást enged; az excentrikus (MK-II típus), amelynek vízszintes irányú elfordulása a tartórúd miatt korlátozott; a billenőlapos (MK-III típus), lassú áramlások folyamatos mérésére; és a kisméretű (MK-IV típus), amelyre Ott-Minor szárny szerelhető, kis műtárgyakban való mérésre szolgál.

{-► Áramlásmérő)

Áramlási veszteség. A mozgó folyadéknak a szilárd határoló falak és a folyadékban levő szilárd testek, továbbá a belső súrlódás által okozott energiavesztesége. Értékét elméleti megfontolásokat alkalmazó kísérleti módszerekkel állapítják meg, és mérésekkel meghatározott tényezőkkel jellemzik.

Áramlási vonal (helytelen szóhasználattal: folyási vonal). A mozgó vízrészecske pályája. Nem szabad összecserélni az áramvonallal.

Áramlásmérő. A gépészeti gyakorlatban a

folyadék hozamát (időegységre eső mennyiségét) mérő műszer. A vízépítési gyakorlatban többnyire az áramlásirány-mérőt nevezik

így;

Áramlástan. A cseppfolyós és a légnemű folyadékok mozgását tanulmányozó tudomány. A cseppfolyós folyadékok mozgását a hidro- mechanika, a légneműekét (a gázokét) az aero- mechanika (az aerodinamika) vizsgálja.

A hidromechanika foglalkozik többek között a csővezetékekben, a -> csatornákban, a szilárd testek környezetében, a ->- porózus közegekben lejátszódó permanens és nem permanens, -*■ örvényes és örvénymentes, -*■ lamináris és -»■ turbulens folyadékmozgások vizsgálatával. Az aerodinamika tárgykörébe a gázok, közöttük a levegő mozgásával összefüggő kérdések tartoznak. Az Á.-nak igen fontos szerepe van a vízépítéstanban (többek között a folyószabályozás, a vízrendezés, a vízerőhasznosítás területén), a nehéziparban (pl. az acélöntésnél, a sajtolásnál) stb. Az aeromechanika eredményeit többek között a meteorológia, a szárazföldi és a légi járművek tervezése, üzemben tartása, a haditechnika (a rakéták, a lövedékek tervezése), az ipar és a bányászat (pneumatikus anyagszállítás, szellőztetés, kemencék, kazánok tervezése stb.) hasznosítja. A tudomány és a technika fejlődésével az A. jelentősége nő.

Irodalom. Németh E.: Hidromechanika. Bp. 1963; Prandtl, L.: Strömungslehre. Berlin, 1942; Vallentine, II. R.: Applied Hydrodinamics. London. 1959.

Áramszál. Olyan áramcső, a belsejében haladó áramvonalak összességével együtt, amelynek vezérgörbéje elemi méretű.

Áramváltó. Állandóan rövidre zárt mérőtranszformátor. Primer tekercse a fogyasztóval sorosan van kötve, szekunder tekercsére mérőműszert (árammérő, fogyasztásmérő) kötnek. Száraz és olajhűtésű kivitelben készül. A.-k közbeiktatásával kapcsoljuk a hálózatra a nagy- feszültségű berendezések műszereit és reléit. Ugyancsak Á.-t használunk, ha kis méréshatárú (5 A-es) ampermérővel nagyobb áramerősséget kívánunk mérni.

Áramvédő kapcsolás. Az érintésvédelem egyik formája. Az áramvédő kapcsolónak a védett készüléket v. berendezést a testzárlat létrejöttétől számított 0,2 sec-on belül kell kikapcsolnia.

Áramvonal. Olyan görbe, melynek bármely pontjához húzott érintő iránya megegyezik a vizsgált pontban érvényesülő sebességvektor irányával. Az Á. permanens mozgás esetében a folyadékrészecskék pályája. Mivel a vektortér vektorai és a tér pontjai között kölcsönösen egy-