Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Á
Árapály értelmű megfelelés van, a tér minden pontján — kivéve néhány szinguláris pontot — csak egy A. haladhat át. Szinguláris pontok pl. a forráspontok és a nyelőpontok, amelyeken át a térbe folyadék érkezik, ill. abból folyadék távozik. Ezeken végtelen sok sebességvektor, ill. A. halad át. Árapasztó. 1. Az árvizeket megosztó, károkozás nélkül levezető vízépítési mű. Létesülhet a közel fekvő vízfolyások völgyei között, ha a vízfolyások árvizei egyidejű jelentkezésének valószínűsége kicsi. Ez esetben az egyik vízfolyás árvizét a két meder együttesen vezeti el. Á.-t kell építeni minden hegy- és dombvidéki tárolás (halastavak) céljait szolgáló gát védelmére, a tároló üzemével kapcsolatban számításba vett vízhozamoknál nagyobb vizek levezetésére. Az Á. létesítése gátak esetében a gátakat megkerülő csatorna, a gáttest megfelelő kialakítása, ill. a leeresztő műtárgy felhasználásával történhet. 2. Á.-ról beszélünk akkor is, ha egy hosszú és a befogadóval közel párhuzamosan haladó belvízcsatornát megcsapolunk, és vizének egy részét oldalirányban bevezetjük a befogadóba. 3. Olyan csatorna, amely a vízmű üzemében az érkező vízmennyiségből annyit vezet el, amennyi a tervezettnél magasabb vízszintet okozhat. Ha az Á. működésének megindításához mozgatható zárószerkezet üzemelése is tartozik, akkor a művet árvízlebocsátónak nevezik. Árapasztó csatorna — Árvízmentesítés Árapály. Az égitestek egymásra ható tömegvonzása következtében az égitesteken létrehozott alakváltozás. A Föld Á.-át a Hold és kisebb mértékben a Nap okozza. Leginkább észrevehető módon a tengerek szintjének kb. 12 és fél órányi időszakonként ismétlődő szabályos ingadozásában jelentkezik, vagyis a legmagasabb vízállás (a dagály) és a legalacsonyabb (az apály) között mintegy 6 és 1/4 órás időköz 31 Árapasztó
