Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Á

Áramlás böző méretekben végbemenő folyamatokra vo­natkozó Newton-féle -*■ invariáns mennyiség­csoportok egyenlőségét kifejező összefüggések törvénye. Képletben kifejezve: F P" gTV2 ~ q'T\"2 P tehetetlenségi erőt, q folyadéksűrűséget, v se­bességet, l jellemző hosszat jelent. A Newton­szám invarianciája a hidromechanikai jelensé­gek mechanikai hasonlóságának szükséges, de nem elégséges föltétele, minthogy benne a te­hetetlenségi erők kifejezésre jutnak, a gyorsító (lassító) erők azonban nem. Az Á.-t különleges kismintatörvények (a Froude-, a Reynolds-, a Weber-, a Rayleigh—Cauchy-szám stb.) leve­zetésében gyakran alkalmazzák. Általános mérnök (civil engineer). A víz­építés, a vízgazdálkodás, a közlekedésépítés, a mélyépítés és a földmérés feladatait ellátó szakember. Az Á.-öt a Budapesti Műszaki Egye­temen képezik ki vízépítő, szerkezetépítő, köz­lekedésépítő és földmérő szakokon. Az Á.-ök közül a vízépítés és a vízgazdálkodás feladatai­nak ellátására képzetteket vlzimérnöknek (koráb­ban: kultúrmérnöknek) nevezik. Általános mérnöki munkák. A ma mg.-i vízgazdálkodásnak nevezett tevékenység körébe tartozó összes vízépítési munkák, így a kis víz­folyások szabályozása, karbantartása, a vize­nyős területek nyílt árkos lecsapolása, a talaj­csövezés, a vízmosáskötés, sankolás, sáncolás. azaz a vízrendezési munkák, valamint a víz­hasznosítási munkák közül az öntözőművek és halastavak építése. A második világháború után a mg.-ban bekövetkezett nagymértékű fejlődés és szerkezeti átalakulás magával hozta egyrészt a felsorolt tevékenységek és a kapcsolatos tudo­mányágak fejlődését, valamint jelentős diffe­renciálódását is, minek eredményeként mai ér­telmezés szerint az Á. fogalomköre a domb­vidéki vízrendezési munkákra korlátozódott. Általános modelltörvény -► Általános ha­sonlósági törvény, -*■ Mechanikai hasonlóság Általános térkép. A régi (az 1953. év előtti) katonai térképek közül az 1: 200 000 méret­arányú térkép. Hosszabb vonalas létesítmények (út, vasút stb.) tervezésénél alkalmazzák. Szint­vonalat nem tartalmaz, csupán néhány pont magasságát és a domborzati viszonyokat jelzi (csíkozással). Áradás. A -*■ vízállás növekedése v. más­képpen: a vízszint emelkedése. (-*• Vízjárás) Áramcső. Valamely zárt görbe pontjain áthaladó -+■ áramvonalak összessége által al­kotott, a folyadéktér egy részét határoló felület. Áramfelület. Térbeli vonalon áthaladó áramvonalak összessége által meghatározott felület. Áramfojtás. A csővezetékbe jutott villa­mos (kóbor) áramok továbbhaladásának meg­akadályozása szigetelő csőkötéssel. Áramfüggvény. Az áramvonalak alakulá­sát jellemző függvény. A hidromechanika több fejezetében, így pl. a konform leképzés módszeré­ben van fontos szerepe. Áramirányító. A váltakozó áramot egyen­árammá átalakító készülék. Lényegében villa­mos szelep, amely az áramot csak az egyik irányba engedi át. Áramkép (hidrodinamikai hálózat). A folya­dékok síkáramlásának jellemzésére használt ábrázolási mód. Az Ä. az elemi folyadékrészecs­kék útját, az ún. — áramvonalakat és az arra merőleges, egyenlő nyomású helyeket összekötő vonalakat tartalmazó rajz. Az áramvonalak ritkulása sebességcsökkenést, sűrűsödése sebes­ségnövekedést jelent. A folyadékmozgás egyik legfőbb jellemzője. Áramlás. Általában -► folyadékok v. gázok mozgása. Az Á.-ok többféle szempont szerint csoportosíthatók. Az Á. — permanens ( -*■ sta­cionárius), ha jellemző mennyiségei az időtől függetlenek, ellenkező esetben az Á. nem perma­29 nens (instacionárius). Ha az Á. jellemző mennyi­ségei a hely függvényében változnak, az Ä. változó, ellenkező esetben állandó. Megkülön­böztetünk ->- örvényes és örvénymentes (potenciá- los) Á.-okat. Ha a folyadékrészek pályái egy­mással párhuzamosak, az Á. —- lamináris (fo­lyadékszálas), ha összefonódnak, turbulens (go- molygó). Ha a szabad felszínű Á. sebessége kisebb a gravitációs hullámok terjedési sebessé­génél (a határsebességnél), a szabad felszínű folyadékmozgás áramló, ellenkező esetben rohanó. A rétegenként változó, de egy rétegen belül közelítőleg állandó anyagi jellemzőjű folyadé­kok mozgása réteges A. (pl. különböző sűrűségű folyadékrétegek mozgása vízfolyásokban, ten­gerekben). Attól függően, hogy az Á. a közép­Áramlás

Next

/
Thumbnails
Contents