Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
A
Albedo kező talajok fejtésénél alkalmazott módszer. A majdnem függőlegesen letermelt földfal alsó részét alávágják, ezáltal az A. fölötti földtömeg leszakad, lerobbantható. Veszélyes, mert a földfal leszakadásának helyét és idejét előre pontosan meghatározni nem lehet. Alkalmazása balesetet okozhat. Albedo. A teljes sugárzásnak a térszínről visszaverődő hányada. Számértéke az éghajlat (főként a sugarak beesési szöge) és a térszín adottságai (elsősorban a visszaverő felületek színe) szerint 0,10 és 0,95 között változik. Albert tó -*• Világ nagyobb tavai Albuminoid ammónia - *- Proteid ammónia Alcser Jenő (1903—1964) kiváló öntözési és mg.-i szakember. Több évtizedes nagyüzemi mg.-i gyakorlat után 1948-tól az Országos Vízgazdálkodási Hivatalnál, majd 1950-től az Országos Vízügyi Főigazgatóságon, a mai OVH elődjénél működött. Munkássága hozzájárult a korszerű öntözéses gazdálkodás hazai fejlődéséhez. A Műszaki Egyetemen tartott előadásaival s az MTA Öntözési és Belvízrendezési Albizottságában ugyancsak előmozdította a mg. technikai fejlődését. Jelentős szakirodalmi munkássága is. Számos cikken kívül szerzője többek közt az Aki öntöz, többet termel (Bp. 1964) c. pályadíjnyertes munkának, társszerzője és szerkesztője az Öntözési zsebkönyvnek (Bp. 1954), az Öntözésüzemelési zsebkönyvnek (Bp. 1958), Az esőztető berendezések és üzemük (Bp. 1960 és 1962) és az Öntözés kutakból (Bp. 1964) c. szakkönyveknek. Részt vett számos tankönyv megírásában is. Alder-féle hárfa. A párhuzamos sávokra bontással való területmeghatározás segédeszköze. Fémkeretből és az ebbe párhuzamosan kifeszített vékony szálakból áll. Aldrey (aludur sodrony) -*■ Légvezeték Al-Duna-szabályozás. E nagyszabású feladat megoldása már a rómaiakat is foglalkoztatta. Tudunk római kori szabályozási munkákról is (Vaskapu-csatorna i. sz. 1—2. sz.). Az A. voltaképpeni munkálatai azonban az újkorban, 1833-ban kezdődtek, ->- Széchenyi István Duna- gőzhajózási, ill. víziútfejlesztési tervei keretében. Az A.-t ekkor királyi biztosként Széchenyi irányította; a vállalkozás műszaki vezetője -► Vásárhelyi Pál volt. Vásárhelyi felmérései és szabályozási tervei alapján kezdték meg a meder sziklazátonyainak eltávolítását, és építették meg a később Széchenyiről elnevezett al-dunai vontató utat (1833—1837). Az állami támogatás 12 megvonásával azonban a munkálatok félbeszakadtak. A végleges A.-t, az 1878. évi berlini kongresszus megbízása alapján, a magyar kormány 1890—1898 között végezte el, saját költségén, a Vásárhelyi-féle felvételek felhasználásával készült, korszerűsített tervek alapján. A nemzetközi jelentőségű munkálatok legnehezebb részét a vaskapui szakasz hajózhatóságát biztosító, s a meder melletti sziklapadba vágott -*- Vaskapu-csatorna megépítése jelentette. A tervezés irányítója -*■ Wallandt Ernő, a munkálatoké pedig rajta kívül — Hoszpótzky Alajos volt. A kivitelezésre Luther Hugó német mérnök vállalkozott. Irodalom. Gonda B.: Az Aldunai Vaskapu és az ottani többi zuhatag szabályozása. 2. k. Bp. 1896. 252 p.; Actenstücke zur Regulierung der Stromschnellen der Donau zwischen Moldova und Turn-Severin. Hrsg. Donau Vereine. Wien, 1880. 130 p.; Tory K.: A Duna és szabályozása. Bp. 1952. 454 p. Aleurit Iszap Alépítmény. 1. A műtárgyak alsó, az alapozáshoz csatlakozó része. Erőtanilag együttműködő tartószerkezetként átviszi a létesítmény terhelését és igénybevételeit a teherbíró altalajra. 2. Az utaknak, vasutaknak, főként földmunkából kialakított, a talajjal összefüggő része, mely a felépítményt hordozza. Alfa-mezoszaprób Mezoszaprób zóna, Szaprobionta rendszer Alfa-oligoszaprób Oligoszaprób zóna,-*■ Szaprobionta rendszer Alfa-poliszaprób Poliszaprób zóna,->- Fjerdingstad módszere Algamész ->- Biogén mészkőkiválás Algaszíneződés (algaszínezés) — Planktonszíneződés Alga-titer Bringmann és Kühn biomasszaindexe Algák (moszatok). Autotróf táplálkozású, egy- v. többsejtű telepes növények. Mintegy 40 000 fajuk ismeretes. Az A. szerepe és jelentősége minden vonatkozásban jelentős és egyre nő. A.-ból alakultak ki az ősnövények, s mindmáig a halak őstáplálékai. Az utóbbi évszázadban, de különösen évtizedeinkben mind az ipari (pl. jód-, bróm- stb. termelés), mind a mg.-i termelésben (pl. takarmányozás) egyre fontosabb a szerepük. Jelentőségük igen nagy a vizek, így édesvizeink életében is. Pozitív összefüggés van továbbá a talajok termőképessége és algaflórája közt. Üjabb törekvés az édesvízi egysejtű A. tömegtenyésztése mg.-i és ipari célokra egyaránt. Az űrhajózásban is szerepet kaptak. A törzs egyes fajai károsak is lehetnek, ha túlságosan elszaporodnak. Kártételük azonban nem jelentős, ill. védekezhetünk ellene.
