Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
A
Alii évi -f é3e lökés Némely A. a vízi járművek fenekére és vízi építmények víz alatti felületére telepedve okoznak gondot, mások a hűtőberendezések megvilágított felületein a hőcserét csökkentik; nemkívánatos a dísztavak, az úszó- és fürdőmedencék vizének elalgásodása sem. Bizonyos A. telepei alkotják az ún. békanyálat, mely rothadásával a vizet poshasztja. Az A.-nak — vízvirágzás után elpusztult teste, 02-hiányt okozva, halastavakat károsíthat, a felszíni vizek rossz szagát és kellemetlen ízét okozhatja, vízvezetékek, szennyvíz- tisztító berendezések szűrőit, csöveit eldugaszolhatja. Néhány fajuk mérgező anyagot termel, s így halak, itatóhelyeken állatok, sőt emberek mérgezését is okozhatja. Kártételük, károsításaik ellen többféleképpen védekezhetünk, így pl. a szelektív algaölő szerekkel, az algicidekkel, általánosan használt algicid a rézszulfát (réz- gálic): 0,1—0,5 g/m3. A víz alatti felületek különleges mázolása is megakadályozza az A. megtelepedését. Úszómedencék elalgásodása ellen a gondos tisztogatás és klórozás véd. Hazai vizeinkben fontosak: akék-A. (-*- Kék- moszatok), az ostoros-A. ( — ostoros véglények), az -*• euglénák, a sárgás (-*- sárgás moszatok), a kova-A. (-*- Kovamoszatok), a barázdás-A. (-*■ Barázdás moszatok) és a zöld-A. (-*• Zöld- moszatok). Az A. kutatásával foglalkozó tudomány: az algológia. Irodalom. Soó R.: Fejlődéstörténeti növényrendszertan. Bp. 1953; Felfoldy L.: Algatermesztés. Bp. 1965; Burlew, J. S. (ed.): Algal culture. Carnegie Inst. Washington. 1952; Főtt, B.: Algenkunde. Jena. 1959; Jackson, D. F. (ed.): Algae and man. Plenum Press, New York. 1964; Lewin, R. A. (ed.): Physiology and biochemistry of algae. New York, 1962; Oltmans, F.: Morphologie und Biologie der Algen. Jena. 1928; Smith, G. M. (ed.); Manual of phycology. Choronica Bot. Comp. Mass., 1951; Schwimmer, M.— Schivimmer, D.: The role of algae and plankton in medicine. New York 1955. Algátlanítás. A vízben tenyésző algák eltávolítása. Az A. gyakori feladat meleg vizű fürdőmedencék üzemeltetésében. Az A.-t az algákat elpusztító vegyszerek adagolásával, majd a víz szűrésével végzik. Alhidadé. A -*■ teodolitnak az állótengely körül forgatható része. Az A.-hoz tartoznak: az ->- állótengely, az — indexek és ezek leolvasó berendezései, a távcső, a fekvőtengely és ennek tartóoszlopai, a libellák, a magassági kör a leolvasó berendezésekkel. Alhidadé-libella. Állandóan a teodoliton levő, az állótengely függőlegessé tételéhez használatos szelencés v. -*■ csöves libella. Alin -► Hálófajták Aljfüvek — Gyepszőnyeg Aljzat (szubsztrátum). Az az anyag v. tárgy, melyen az élőlény tartózkodik, ill. amelyhez rögzül élete során. Lehet élettelen anyag v. talaj, v. másik élő szervezet (pl. az epibionták v. paraziták esetében). így nevezzük azt az anyagot is, melyre a nevezett enzimjei hatnak. 13 Aljzatbeton (szerelőbeton, kiegyenlítő-beton). Hidegpadló, szigetelés, cementsimítás, hézagmentes padló, vasbeton szerkezetek stb. alá épített, a talaj egyenetlenségeit kiegyenlítő, a fölötte levő réteget egyenletesen alátámasztó betonréteg. A vízépítésben műtárgyak, zárt csatornák, síkalapozások, padló- és járdaburkolatok alá épített 5—15 cm vastag, kevés cementet tartalmazó, ún. sovány betonréteg. Az a rendeltetése, hogy a műtárgy v. síkalapozás vasszerelése, a padló- v. járdaburkolat közvetlenül ne érintkezzen a talajjal, laza talajokon pedig kényesebb szerkezetek építéséhez kiegyenlített alapsík álljon rendelkezésre. Alkalimetria (lúgmérés). A lúgos oldatok lúgkoncentrációjának mérésére szolgáló -*■ tér- fogatos elemzési eljárás. Többnyire 1, 0,1, ill. 0,01 n sósavat v. más mérőoldatokat használnak, pl. fenolftalein v. metiloranzs indikátorok jelenlétében. (-► Koncentráció-egységek, -*■ Lúgosság) Alkalmi öntözés. Az aszálykár elhárítását v. nem elsődlegesen a vízpótlást, hanem egyéb célokat (tápanyagjuttatás, fagyvédelem stb.) szolgáló öntözési mód, amelyet alkalomszerűen, esetenként alkalmaznak. Alklóros sav (hipoklóros sav, HOC1). A víz — klórozásakor keletkezik. (-► klór) Alkyl-benzol-szulfonát ABS jelű lágy detergens Álláp -*■ Láp Allievi-féle lökés (direkt lökés). Állandó nyomású medencéhez csatlakozó, állandó átmérőjű és falvastagságú, folyadékot szállító, nyomás alatti csővezetékben az átfolyási szelvénynek az idő függvényében lineáris, a vezeték hosszához viszonyítva gyors csökkenésekor, vagyis r S fi esetén keletkező hirtelen nyomásváltozás. r az átfolyási szelvény teljes elzárásá-
