Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

F

Fischer-féle cirkulán eljárás. A kazántápvizek előkészítésére használt gyors karbonátlaní- tás. A nyers vízhez kúp alakú, zárt reaktorban mésztejet adagolnak, s ennek következtében a víz karbonátkeménysége 1,1—1,4 n.k.f.-ig csökkenthető, ezzel egyidejűleg a víz savtalaní- tása is végbemegy.

Fischer Frigyes (1878—1937) mérnök, a Kultúrmérnöki Szolgálat vezetője; különböző kultúrmérnöki hivataloknál végzett munkája után 1918-ban került az FM-be; 1930-tól az Országos Halászati Felügyelőség, 1936-tól a Kultúrmérnöki Ügyosztály vezetője. Halászati szakíró.

Fitál Életövek a vizekben

Fitocönózis Növénytársulás

Fitogeográfia Életföldrajz

Fitoplankton (phytoplankton, növényi plankton). Mikroszkopikus, lebegő növényi szervezetek életközössége, ill. azok gyűjtőszerve. Legnagyobbrészt mikroszkopikus algák alkotják, melyek vizeink elsődleges szervesanyag-terme- lésének legfontosabb szervezetei. (-<- Plankton)

Fitotelma (phytothelma) Időszakos vizek élővilága

Fixálás Rögzítés

Fix gát (állógát). A folyó medrére általában keresztbe, a folyásirányra merőlegesen épített fal. A F. kisebb -*■ vízhozam esetében duzzaszt a legerősebben; a vízhozam növekedésével a duzzasztás mértéke csökken. Igen kis vízhozam esetében a F. bukógátként (->- Bukók) működik, amelyen a víz tökéletes átbukással kerül a -*■ felvízből az alvízbe; növekvő vízhozam esetében a F. fenékgátként működik. A F. előtt -*■ előfeneket, utána pedig utófeneket és mederbiztosítást szoktak építeni, hogy a gát körül keletkező nagyobb sebességek és örvénylések hatása ellen a medret megvédjék. A F. a partokhoz a gátfőkkel csatlakozik.

Fix lapátú szivattyú -*■ Szárnylapátos szivattyú

Fix saru. Két v. több támaszú gerendaszerkezet támasztóeleme, mely az elfordulást lehetővé teszi, az elmozdulást azonban nem engedi meg. A gerenda terhelése a sarun át jut az alátámasztó pillérre.

Fizikai mállás -*■ Mállás

Fizikai szennyvízvizsgálat. A házi szennyvíz színét, hőmérsékletét, zavarosságát, habzását, szagát és lebegőanyag-tartalmát állapítja meg, és ezekből a szennyeződés mértékére és a bomlási folyamat előrehaladottságára következtet. Az ipari szennyvizek esetében a F.-nak csak

Fischer-féle cirkulán eljárás 220

a nagy hordaléktartalmú szennyvizet kibocsátó üzemekben van jelentősége.

Fizikai vízvizsgálat Ivóvíz vizsgálata Fjerdingstad biológiai vízminősítési módszere. Különféle szaprobiológiai értékű indikátorfajok alkotta bentikus életközösségek alapján kidolgozott szaprobiológiai rendszer, mely a szennyeződés két fő típusát: a szervetlen anyagoktól eredő kemobiontikus v. kemotoxikus vizek és a szerves szennyeződés okozta szapro- bikus vizek kategóriáit különbözteti meg. Kilenc szaprób zónát állít fel, ezek a csökkenő szennyezettség sorrendjében: 1. koprozoikus-, 2. alfa-,

3. béta-, 4. gamma-poliszaprób-, 5. alfa-, 6. béta-, 7. gamma-mezoszaprób-, 8. oligoszap- rób-, 9. katarób-zóna.

Fjord -*• Öböl

Fláderes metszet Érintős metszet Flokulálás Flotáció Flokuláns Segéd-derítőszer Flokulátor -► Pelyhesítő Flotáció (flotálás, flokulálás, haboztató eljárás, úsztatás). Az ipari szennyvizek tisztítása során a vízben levő lebegő szennyező anyagok eltávolítására alkalmazott eljárás. A tisztítandó vízbe levegőt, pehely- és habképző vegyszereket adagolnak, amelyek segítségével a vízből leválasztandó szilárd szennyező anyagokat a vízbe vezetett levegő pehely és hab alakjában a víz felszínére emeli, ahonnan lefölözéssel távolíthatók el. A F. kísérleti stádiumban van.

Flotációs szennyvíz. A flotáló üzemek szennyvize. A F. tisztításakor a meddő anyagot kiülepítik.

Flotálás ->- Flotáció

Fluátozás. A víztároló medencék fertőtlenítésének egyik módja. A vasbeton medencék falát 5%-os nátrium-szilikofluát-oldattal permetezik be, utána 5%-os mésztejoldattal vonják be a falfelületet, majd 24 órai száradás után 5%-os mész- és rézgálicoldattal végzik a fertőtlenítő permetezést, végül klóros vízzel, v. 1 : 1 hígí- tású nátrium-hipoklorittal fertőtlenítik a medencefeneket.

Fluiditás Belső súrlódás Fluidizáció. Apró szemekből álló szilárd anyag lehetőleg egyenletes eloszlatása gázban úgy, hogy a portartalmú gáz bizonyos tekintetben folyadékhoz hasonlóan viselkedjék. A F. folyamán sűrített levegőt v. más gázt hivatnak zárt térben levő, perforált, szilárd lemezen nyugvó, apró szemű, egyenletesen elosztott anyagba, amely először kiterjed, majd a levegő (a gáz) sebességének növelésével folyadékhoz hasonlóan mozgó réteget alkot. A szemek élénk mozgása és nagy szabad felülete miatt megnő-