Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

F

Fogazás vekszik az anyagátadás és a hőátbocsátás. A F. jelenségét a kémiai technológia sok területén alkalmazzák. Fluoradagoló. Az ivóvíz fluorkezeléséhez szükséges készülék, amellyel nátrium-fluoridot Fluoradagoló készülék v. nátrium-sziliko-fluoridot adagolnak por v. vizes oldat alakjában. Fluoreszkálás. A fénykibocsátás különleges esete. Némely anyag különböző színű fényt bocsát ki, ha fehér fénnyel világítják meg. Az elnevezés egy ilyen anyagtól, a fluorpát-kristály- tól származik. A gerjesztő világítást mindig magasabb rezgésszámú fénnyel kell adni. Alkal­mazzák nyomjelző anyagként, pl. hordalék út­jának követésére. Fluor hiány. Ha az ivóvízből hiányzik a fluor, a fogzománc gyorsan romlik, ami fogszuvasodás­hoz vezet. A F.-os vizet fogyasztó lakosság meg­betegedésének megelőzésére az ivóvízbe mester­ségesen fluort juttatnak. (-*■ Fluorkezelés) Fluorid (F~). A hidrogén-fluorid sóinak gyűjtőneve. A fluor sóinak jelenléte általában 1—1,5 mg/l-es mennyiségben kívánatos az ivó­vízben. A fölös mennyiség takarmányban, ivó­vízben egyaránt káros, mert idült mérgezést okoz (csontvastagodás, a fogzománc sárgás­barna elszíneződése). Fotometriásan hatá­rozzák meg azon az alapon, hogy a vörös aliza- rin-cirkon lakkot elszínteleníti. Fluorimetria. Eljárás a fluoreszkáló anya­gok koncentrációjának meghatározására. Kis koncentrációk esetében a fluoreszcenciás fény intenzitása arányos a koncentrációval. A mérés eszközei a fluorimé terek. Minden koloriméter, fotométer és spektrofotométer átalakítható fluo- riméterré. (->- Abszorpciós spektroszkópia) Fluorkezelés. Ha az ivóvíz fluortartalma az 1 mg/1 érték alatt van, a vízbe fluort kell jut­tatni. Ezt az eljárást nevezik F.-nek. A F.-t nagy körültekintéssel és kellő ellenőrzéssel kell végre­hajtani, mert a fluor méreg. (— Defluorozás) Fodor József (1843—1901). Nemzetközi hírű orvosprofesszor, akadémikus. Közismert higiéniai tevékenysége során jelentős érdemeket szerzett a szennyvízkutatás, a vízegészségügy, ill. a hidrobiológia területén is. Kutatási ered­ményeit a gyakorlatban is érvényesítette, főleg a főváros vízellátási és csatornázási munkái során. A levegő, a víz és a talaj szennyeződésével kapcsolatos kutatásai alapvetőek. Fodrill-szivattyú. A kútfúráshoz -*• öblítő­szivattyúként alkalmazott kettős hatású, hajtó­műves, egyhengeres szivattyú. Fogas -*■ Süllő Fogaskerék-szivattyú. Térfogat-kiszorításos szivattyú. A kiszorítást a fogaskerekek fogai végzik. A ház és a fogaskerék-testek közötti csatornába a szívócsonkon át jut be a folyadék és a nyomócsonkon távozik. A beömlést a ki­ömléstől a fogak és a fogaskerekek oldalához finoman illesztett oldallapok választják el. A F.-val nagy nyomás érhető el. Traktorok, kotrók hidraulikus rendszerében alkalmazzák. Fogasléc. Az alárendelt jelentőségű vízépí­tési elzáróberendezés (tiltó, kis zsilip) táblájához rögzített felhúzószerkezeti elem. A F. egyik oldalán fogazott laposacél; a mozgatóberende­zés fogaskereke a fogazott oldalba kapaszkodik. Fogaslétra (fogas rúd). A kisebb vízépítési elzáróberendezések (pl. zsilipek) szerkezeti ele­me. A F. két laposvasból és az ezek között ál­landó távolságokban elhelyezett, kör kereszt­metszetű fogakból áll. Ezekbe a fogakba kapasz­kodik az emelőberendezés fogaskereke, és emeli, ill. süllyeszti az elzárószerkezetet. (-*- Felhúzó szerkezet) Fogasolás. A vetéssel létesített gyeptakaró­hoz szükséges talajelőkészítő munka. Célja a -*• töltés felületén 20—25 cm vastag, tápanyag­ban gazdag, apró morzsás, de tömör szerkezetű talajréteg előállítása. Használatos munkaesz­köze a fogasborona és a tárcsa. Fogasrúd -► Fogaslétra Fogasrúdemelő. A kéziemelő egyik fajtája. (-► Emelő- és rakodógépek) Fogassüllő ->- Süllő Fogazás. A faiparban: egymásra merőleges pallók kötési módja; az egyik elemen készített fogak a másik foghíjába illeszkednek. Minden elemen vannak fogak és foghíjak. Ismeretes az egyenes F. és a fecskefarkú F. Régebben a F. el­221

Next

/
Thumbnails
Contents