Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

F

Felszín alatti vízkészlet 208 A termelési vízkészlet nem a F.-et, hanem annak igénybevételét jellemzi. A vizsgált területen levő természetes és mesterséges megcsapolások Felszíngörbe (vízfelszíngörbe). A hidrológiá­ban a vízfelszín magasságának hely szerinti változását jellemző görbe. Rendszerint a víz­felszín hossz-szelvénye. Ismerete többek között a duzzasztás, a - leszívás (a vízszínsüllyesztés) Felszín alatti vízkészlet 1. Kisalföld, 2. Rába—Marcal völgye, 3. Komárom—Esztergomi öblözet, 4. Dráva és Mura völgye, 5. Alsó-Dráva völgye, 6. Ipoly völgye, 7. Szentendrei sziget, 8. Csepel-sziget, 9. Sárköz és a madocsai öblözet, 10. Duna—Tisza köze, 11. Mátraalja, 12. Sajó völgye, 13. Szabolcs—Szatmár megye, 14. Délkelet-Tiszántúl, 15. Berettyó—Sebes-Körös köze által felszínre hozott vízhozammal azonos. Ér­téke tehát a hasznosítható F.-hez viszonyítva a F. kihasználtsági fokát adja meg. A F.-et osztályozhatjuk a felszín alatti víz fajtái szerint is. Bár a vízfajták szétválasztása és elnevezése a hidrogeológiai vizsgálatokban még nem általánosan elfogadott, a készletek jellem­zésére egyértelműen használhatjuk azt a cso­portosítást, amely az utánpótlódás és a rétegek vízháztartási jellemzői szerint határozza meg a felszín alatti víz fajtáit (-*■ Felszín alatti vizek), így megkülönböztetünk talajvízkészletet — ezen belül különválasztva a parti szűrésű vízkészle­tet-, rétegvízkészletet és karsztvízkészletet. Mind­ezeknek természetesen külön-külön meghatároz­hatjuk statikus, dinamikus, hasznosítható és termelési készletét is. Felszín alatti vízkészlet igénybevételé­nek foka. A termelési vízkészlet és a hasznosít­ható felszín alatti vízkészlet hányadosa. Meg­határozható a vizsgált terület teljes felszín alatti vízkészletére, egy-egy felszín alatti víztípusára v. elkülönítve egy-egy rétegére is. Felszín alatti víztározás — Tározás, — Tá­rolás Felszín alatti vízválasztó -*• Vízgyűjtő te­rület hatásainak megállapítása, műtárgyak (gát­táblák, bukók stb.) méretezése szempontjából fontos. Felszíni búvár Csatornabúvár Felszíni csöves öntözés. A táblán belüli vízszétosztásra, a kisebb terepegyenetlenségek áthidalására alkalmas, felszínen végigfektetett -» tömlőket vagy csöveket használó öntözési el­járás. Felszíni dinamikus vízkészlet--Vízkészlet Felszíni feszültség -*■ Felületi feszültség Felszíni hullám. A folyadékok szabad felü­letén keletkező, a folyadék mélységéhez viszo­nyítva kicsiny amplitúdójú hullám. Keltője valamilyen hosszabb-rövidebb ideig tartó za­varó hatás, amely a folyadék felszínhez közeli rétegének részecskéit egyensúlyi helyzetükből ki­mozdítja. A mozgás fékezői a súrlódási erők. A felszínt fodrozó apró hullámok (a kapilláris hullámok) mozgásakor a zavaró hatáson, a nehézségi és a súrlódási erőn kívül a molekuláris erők is számottevő szerepet kapnak. Bár a F.-ok a haladó mozgás benyomását keltik, a mozgás csak a zavaró hatás tovaterjedését és nem a folyadék szállítását jelenti, mivel a folyadék­részek zárt görbék mentén mozognak. Az újabb kutatási eredmények szerint ez a megállapítás

Next

/
Thumbnails
Contents