Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

F

Feltöltő anyagok csak lapos hullámokra érvényes..Meredek hullá­mok esetében a vízrészek pályái igen kis emel­kedésű csavarvonalak, vagyis van bizonyos kis­mértékű folyadékszállítás. Felszíni jég. A víz felszínén képződő jég. Felszíni lefolyás -*■ Lefolyás Felszíni sebesség. A folyadék felszínén mozgó folyadékrészek sebessége. A vízfolyások F.-ének mérésére rendszerint forgóműves sebes­ségmérőket v. különféle úszókat használnak. A tapasztalat szerint a F.-ekből a középsebessé­gekre is következtetni lehet; bármely függély Vk, középsebessége és Vfj F.-e között a Vki = 0,85 v/„ a sodorvonalbeli, tehát a legnagyobb F. (vfmíix) és a szelvény középsebesség (ük) között pedig a Vk = 0,75 v/maK összefüggés áll fenn. Felszíni statikus vízkészlet Statikus vízkészlet Felszíni úszás. A teljesen be nem merülő test úszása a folyadék felszínén. Felszíni víz. A Föld felszínén levő minden állóvíz (tó, mocsár, tenger), vízfolyás (folyam, folyó, patak, ér, csatorna) vize, valamint a tér­színen lefolyó minden víz. A F. részint közvet­lenül a légköri csapadékból ered, részint pedig a felszín alatti vízből, amellyel szoros kapcsolat­ban van. A F. a Nap melegének és a Föld vonzóerejének hatására állandó körforgásban van. Kettős értelmű fogalom, tanulmányozásá­val is két tudományág foglalkozik: a természetes vízfolyások tudománya, a potamológia és az állóvizeké, a limnológia. Felszíni víz kezelése (tisztítása). Az édes élővizek ivó- v. ipari víz minőségre történő tisz­títása felszíni vízmű segítségével. Felszíni vízkészlet Vízkészlet, -► Termé­szetes vízkészlet Felszíni vízmérleg. A vízgazdálkodási egy­ség (vízgyűjtő terület, vízfolyásszakasz, közigaz­gatási egység) felszíni vízkészletére készített ->- vízgazdálkodási mérleg. Felszíni vízmű. 1. Az ivó- v. ipari vízellátás célját szolgáló felszíni vízkivétel és vízkezelés műtárgyainak összessége. Ivóvízellátó vízmű F.-ve a vízkivételi műből, a vízszivattyúházból, a víztisztító műtárgyakból — derítőmedencék­ből, szűrőkből és csírátlanító berendezések­ből— és nagynyomású tisztavíz-gépházból áll. Az ipartelepek F.-ve hasonló, azzal a különb­séggel, hogy a vízkezelés rendszerint egyszerűbb. Mo. F.-vei 1969-bcn: Szolnok, Siófok, Bala- tonföldvár, Borsodi Regionális Vízmű (Láz­bérc), Nógrád-Mátravidéki Regionális Vízmű (Csárrét, Litke, Nagybátony), Pécs és a Fő­városi Vízművek F.-e. Ezek szolgáltatják a hazai vízművek termelésének 10%-át. 209 Felszíni vízmű 2. A — Fővárosi Vízművek 200 000 m3/nap kapacitású vízműve. A Dunába helyezett víz­kivételi műből alacsony nyomású szivattyúkkal emelt vizet dobszűrőn, előülepítőn keresztül vegyszeradagolás után (alumínium-szulfát) jut­tatják a függőleges áramlású derítő reaktorokba. A derített víz homokszűrőn halad keresztül, majd a tisztavíz-medence előtt még egy utó- klórozást kap. A F. termelése 1968-ban 31 millió m3 volt. (L. VI. sz. m.) Felszíni vízválasztó -*• Vízgyűjtő terület Felszínjég. A víz felszínét borító jég elneve­zése. A felszínen keletkezett v. a mélyebb víz­rétegekben képződött és a felszínre v. a felszín közelébe emelkedett jégkristályok összefagyásá- ból jöhet létre. Lehet összefüggő jégtakaró v. úszó jégtábla. Felszínközeli légbefúvásos rendszer. Víz­tisztító rendszer. Az eleven iszapos medencékbe a levegőt közel a víz felszíne alatt, perforált csö­veken nyomják be. A rendszer svéd eredetű, és Inka rendszer néven ismerik. Előnye: nem kell légkompresszor; nagynyomású ventillátorokkal a szükséges légnyomás létrehozható, mely az üzemeltetést gazdaságossá teszi. Elérhető tisz­títási hatásfok 85—95%. Feltalaj-tűzcsap. A föld fölötti tűzcsap régi neve. Feltöltés. Mesterségesen felhordott föld­réteg, amelyet a tereprendezés során az alacso­nyabban fekvő terepszint és az elérni kívánt, ún. műterepszint közé építenek. Ezt a fogalmat még csatornáknál és egyéb földlétesítményeknél (pl. a feljáró rámpa) is használják, ahol szintén a terepszintre ráépített földréteget jelenti. Feltöltő anyagok. A terepszint és a tervezett

Next

/
Thumbnails
Contents