Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

A

Aeroakcelerátor tető tányérok) fölszerelt berendezés. A forgó­lapátok a medence közepén, csaknem a fenékig érő álló felszállóhengeren át felszivattyúzzák a vizet, majd a felületen hatásosan szétszórják. Állítható túlfolyóval készül. Ipari szennyvizek tisztításához alkalmazzák. Aeroakcelerátor. Kis helyet igénylő bioló­giai szennyvíztisztító berendezés. A víztérbe nyomott levegőt keverő osztja szét, mely az utóülepítőből visszatérő (recirkulációs) iszapot a szennyvízzel még hatásosan össze is keveri. Főleg városi szennyvizek tisztításához alkalmaz­zák, ahol kevés hely áll rendelkezésre. A be­rendezéssel jó, 95%-os tisztítás érhető el. Aerob folyamatok. Levegőt (szabad Oa-t) tartalmazó anyag, közeg v. környezet, ill. a levegő Oa-jének jelenlétét igénylő élettani fo­lyamatok gyűjtőneve. Az aerob viszonyokat igénylő életműködés neve: aerobiózis, az ilyen élőlényé: aerobionta. Megkülönböztetünk az 02-igény szerint ún. obiigát aerob szervezeteket, melyek csak 02-t tartalmazó környezetben ké­pesek élni, továbbá fakultativ aerob szervezete­ket, melyek szükség esetén Oa hiányában is ké­pesek megélni, bár normális életműködésükhöz szükséges az oxigén. Aerob iszapkezelés. A szennyvíztisztítás egyik módszere. Az -*• aktivált iszapos -*■ bioló­giai szennyvíztisztítás során keletkezett ún. isza­pot v. magában a tisztítóműben (teljes oxidáció elve), v. attól elkülönítve aerob lebontásnak teszik ki. Aerodinamika Folyadék Aerofób szervezetek (aerophob). Olyan szervezetek (anaerobionták), melyek 02 jelen­létében elpusztulnak. (-»■ Anaerob) Aeroplankton (levegőplankton). A levegőben lebegve élő mikroszkopikus lények, ill. szerveik összessége (baktériumok, egysejtű algák, élesztő­sejtek, virágporszemek, spórák stb.). (-*- Plank­ton) Affinitási törvény. Az -*■ örvényszivattyúk különböző fordulatszámon fölvett Q_—H görbéi közti összefüggés. Segítségével az ideális jelleg­görbe-sorozat egyetlen jelleggörbe ismeretében megszerkeszthető. Affin kapcsolat. Olyan síkbeli vonatkozás, amelyben pontnak pont, egyenesnek egyenes, illeszkedő elemnek illeszkedő elem oly módon felel meg, hogy a megfelelő pontokat összekötő egyenesek párhuzamosak, a megfelelő egyenesek metszéspontjai pedig az affin tengelyen vannak. Szivárgási feladatok megoldásakor hasznosít­ják az A.-ot, pl. két különböző szivárgási ténye­4 zővel jellemezhető anizotrop szivárgási tarto­mány áramképének megszerkesztésekor. A vég­zett műveletet affin transzformációnak, nevezzük. A kapcsolatban a torzulás mértékét az affin arányszám fejezi ki. Afotikus mélység (aphoticus öv). A vizek olyan mélységövezete, ahova már nem jut fény, tehát nincs -*■ fotoszintézis sem. Az A. a víz fényáteresztő képességétől függ. Agar-agar. Tengeri vörösmoszatokból ké­szített, vízzel 100 C°-on elfolyósodó, 44 C° körül dermedő, kocsonyaszerű anyag. Mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálatokhoz szilárd táptalaj­nak használják. Erősen dermedő és gélképző anyaga a y-galakton. Vele a folyékony táptala­jok kocsonyássá tehetők. Rendesen hosszú szá­lak alakjában kerül forgalomba. Agglomerátor. Függőleges átfolyású, hen­geres alakú, nyitott derítő, melyet 1910 és 1925 között Amerikában gyártottak. (-► Derítés) Agglomerátum. Többnyire laza kötésű, sarkos, durva kőzetdarabokból álló üledékes v. vulkáni kőzet. Aggregátum. A hajtómotorral közös alapra, alvázra épített, csúszótalpra szerelt v. keréken gördülő szivattyú, áramfejlesztő stb. gépcsoport. Agresszív szénsav — Széndioxid Agresszív talajvíz. A betonra káros vegyü- leteket tartalmazó talajvíz. Főleg a szulfátokat (Na2S04; K2S04; MgS04) tartalmazó A. tá­madja meg a betonépítményeket. Fokmérője az 1 1 vízben levő szulfát mennyisége mg-ban. 300 mg/1 szulfát- (S04) tartalom a betonépít­ményekre már veszélyes. Készítenek A.-nek ellenálló cementeket, mint pl. az ún. S 54-es gyári jelzésű (Ferrari-féle) cement. Agronómiái terv. Általános értelemben: a mg.-i művelés terve. Szőkébb értelemben : az ön­tözéses termesztés mg.-i terve. Tartalmazza az öntözendő terület természeti adottságait, mg.-i, talajtani és időjárási viszonyait. Az öntözésre kerülő területen folytatott mg.-i termelés álla­potának értékelésén kívül foglalkozik az öntöző­víz-szükséglettel, az öntözés folytán várható mg.-i fejlődés hatásaival és ezek értékelésével. Gazdaságossági számítást is tartalmaz. Fontos része az agronómiái leírás, mely az adott terület természeti adottságait foglalja össze. Ezt egé­szítik ki: az agronómiái helyszínrajz és az agro­nómiái adatok táblázatai. Agrotechnikai eljárások. Tágabb értelem­ben a termesztett növények termesztéstechniká­jának rendszere. A.-nak a következő művelete­ket nevezik: a) talajhasználat, b) trágyázás, c) talajművelés, d) vetés, e) növényápolás, f) öntözés, g) betakarítás.

Next

/
Thumbnails
Contents