Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
A
Szűkebb értelemben az A. elsősorban talaj - művelési beavatkozások. Növénytermesztési szempontból nagy és biztos termésre csak akkor lehet számítani, ha az A. felsorolt műveleteit együttesen alkalmazzuk. Vízgazdálkodási szempontból is csak együttes alkalmazásuk esetén kapunk megfelelő eredményt. Talaj használaton a termesztett növények és a megfelelő vetésforgó megválasztását értjük. Az A. rendszerében meghatározó szerepe van az adott talaj- és klimatikus viszonyokkal, valamint az üzem közgazdasági lehetőségeivel összhangban levő növényfajok termesztésének. Ilyen összhang hiánya már önmagában lehetetlenné teheti az eredményes gazdákodást. A termesztendő növényfajokat úgy kell megválasztani, hogy a talaj termékenységét fönn lehessen tartani, ill. fokozni is lehessen. Nagy figyelemmel kell lenni a termesztett növény elő- és utónövényének helyes megválasztására. Ez az alapja a növényváltásnak, ill. a vetésforgónak is. A trágyázás az a művelet, mellyel azért juttatunk különféle anyagokat a talajba, hogy növeljük termékenységét. A trágyázás fő formái a következők: istállótrágyázás, zöldtrágyázás, műtrágyázás és szer- vesanyag-trágyázás (komposzt, kukoricaszár stb.). Az A. rendszerében a legközvetlenebb vízgazdálkodási jelentősége a talajművelésnek és az öntözésnek van. Különösen fontos a talajművelés mélységének helyes megválasztása. Ennek megfelelően beszélünk sekély- és mély művelésről. Sekélyművelésen a kb. 15 cm-nél nem mélyebb, mélyművelésen viszont a 25—30 cm-nél mélyebb talajművelési beavatkozást értjük. A mélyművelés vízgazdálkodási szerepe elsősorban abban van, hogy növeli az adott talajszelvény vízbefogadó képességét. A gyakorlatban a mélyművelés két fő formáját, a mélyszántást és a mélylazítást alkalmazzák. Talajművelésen azt a munkát értjük, amelyet különféle kézi és gépi eszközökkel a talajon végzünk abból a célból, hogy fenntartsuk, ill. javítsuk a talaj termékenységét. A talajművelés alapvető célja a talaj víz-, levegő-, hő- és tápanyagháztartásának kedvező irányú befolyásolása. A talajművelés legközvetlenebb hatással a talaj fizikai állapotára van, de ezen keresztül befolyásolja a talaj kémiai viszonyait. Az idejében és helyes módon végzett talajművelési beavatkozásokkal a talaj biológiai folyamatait aktivizálni lehet. 5 Agy A talajművelés hozzájárul a termesztett növények részére legfontosabb vegyületek feltáró- dásához. Elősegíti, hogy a növények gyökerei jobban hatoljanak a talajba, nagyobb mértékben fejlődjenek ki. A zavartalan és megfelelő gyökérfejlődés a víz- és tápanyagfelvétel fontos feltétele. A talajművelés a gyomok elleni védekezésnek is fontos eszköze. A talajművelés csökkenti az állati kártevők számát és az általuk okozott károk nagyságát is. A talajművelés az egyéb beavatkozásokat nem teszi fölöslegessé. A talajművelés alapvető módjai a következők: forgatás, lazítás, keverés, tömörítés, talajfelszínképzés. A talajművelési beavatkozásokat talajművelő eszközökkel végzik. Ezeket talajra gyakorolt hatásuk szerint négy csoportba osztjuk: forgató- és lazítóeszközök (eke), forgatás nélkül lazító eszközök (kultivátor, fogas), tömörítőeszközök (henger), talajfelszínt képző eszközök (simító). A vetés során a termesztett növény magját úgy helyezik a melegágyba, hogy a csírázás, a kelés és a növény fejlődése a lehető legkedvezőbb legyen. A vetést úgy kell elvégezni, hogy a termesztett növény biológiai igényeinek megfelelő te- nyészterületet kapjon. A vetés módja, mélysége és ideje, valamint a vetőmag mennyisége jelentősen befolyásolja a termés nagyságát. Megkülönböztetnek: sorba vetést, szórt vetést, fészkes vetést. A vetési sorok iránya és a sortávolság nagysága vízgazdálkodási szempontból különös jelentőségű az erózió által veszélyeztetett területeken v. sávos csörgedeztető öntözés esetén. A termesztett növények mindkét esetben a vízmozgás irányára merőlegesen és általában kicsiny sor- és tőtávolságra helyezkedjenek el. A növényápolás az A. rendszerében azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa az optimális tenyész- területet (sarabolás, ritkítás), irtsa a gyomokat, kártevőket stb. A betakarítás ideje, módja, eszközei alapvetően a termesztett növényektől, ill. a termesztés gazdasági céljaitól függnek. Szemnek, zöldnek, ill. szénának termesztve más és más. Agy. A gépészetben a forgó elemek tengely körüli zömök része (pl. kerék-A., járókerék-A., turbina-A. stb.). 2 Vízgazdálkodási lexikon
