Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Cs
111 Csatornaakna Csatornafektetés, csőárok-dúcolás Csatlófa. 4—5 m hosszú, 15—20 cm átmérőjű gömbfa v. hasonló méretű gerenda, mely- lyel a — hullámverés elleni védekezés során a fejkarózáshoz a két karósor közötti rőzsefalat (kukorica- v. napraforgószár) és mögötte töltőanyagként használt szalmát (sás v. dudva) szorítják le. A Cs.-t lágyított vashuzallal erősítik a m-enként levert kampós karókhoz, és szorítják a rőzsefalra, ill. a mögé döngölt kitöltőanyagra. Csatorna. Vizek vezetésére szolgáló műszaki létesítmény. Feladata: lehet: a) felszíni vizek elvezetése (-► Belvíz-Cs.); b) talajvízszint süllyesztés (-*■ Lecsapoló-Cs.); c) vízhasznosítás (-*• Öntöző-Cs.); d) szennyvízelvezetés ( — Szennyvíz-Cs.); e) vízenergia kihasználás (-► Felvíz-Cs., -► Alvíz-Cs.); f) közlekedés (-► Vízi utak). A megvalósítás formája szerint lehet: a) nyitott a felszínen; b) nyitott a felszín felett (-*- Héj-Cs.); c) föld alatt zárt. Műszaki megoldás szerint megkülönböztetünk: a) föld; b) burkolt; c) fedett; d) zárt-Cs.- kat. A felhasznált anyag lehet föld, kő, fa, beton, vasbeton. Keresztszelvényük sokféle (pl. kör, trapéz, négyszög, háromszög, tojás v. békaszáj szelvény) lehet. Földrajzi értelemben Cs. a neve a tengerek ösz- szeszűkült, hosszabb szakaszának is. Csatornaakna. A szennyvízcsatornába ellenőrzés, tisztítás v. más célból beépített akna. A csatornabúvárok csatornába való leszállására, szerszámok leszállítására és a kitisztított iszap eltávolítására szolgál. Szerkezeti kialakítása rendkívül változatos. Rendeltetése szerint megkülönböztethető 1. -*• leszálló-, 2. tisztító-, 3. —- szellőző-, 4. -*■ hóledobó, 5. szerkezeti akna. A Cs.-k általában kör, a régebbiek négyzet v. téglalap alakúak. Helyzete szerint lehet a csatorna végpontján elhelyezett fejakna, a karbantartási munkák elvégzése érdekében 0,50—1,00 m hosszú toldalékkal ellátott bővített fejakna, és a csatorna több helyén elhelyezett közbenső akna. A Cs.-k többsége a csatorna tengelyvonalában fekszik, ezek a tengelyaknák. Előnyük, hogy bennük a csatorna relatív mélysége könnyen mérhető, a szennyvíz áramlása közvetlen betekintéssel ellenőrizhető. Az 1 m-nél magasabb és a nagy vízhozamú csatornákban azonban sem leszállásra, sem anyagszállításra nem használhatók. Ilyen helyen a csatorna oldalfalába oldalaknákat építenek. Más közművek, vágányok elhelyezkedése miatt gyakran húzott aknát kell építeni, amelynek leereszkedő nyílása vízszintes v. ferde szakasszal el van húzva a csatorna tengelyétől. Műszakilag helytelen, kényszermego b c Csatornaaknák fajtái a) tengelyakna, b) oldalakna, c) húzott akna, d) vakakna, e) fej- akna, f) végakna, g) közbenső akna, h) bukóakna, i) iszapfogó akna
