Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Cs

Csatornaalagút

oldás. A vak akna felül véglegesen elfalazott aknacsonk. Rejlett aknát kisméretű csatornák találkozásánál építenek, földtakarással fedett aknafedlappal. Magassági helyzete szerint a Cs. lehet a meglevő útburkolathoz viszonyítva kiemelt, ill. süllyesztett akna, leggyakoribb azonban a térszíni akna, amelynek fedőlapja az útburkolattal egy szintben van.

Csatornaalagút. A víz nyílt felszínű vezetésére alkalmas alagút. A víz a béleletlen v. bélelt alagúttal érintkezve folyik. A közcsatornának vasút, közút, kisebb vízfolyás alatt való átvezetésére szolgál.

Csatornaburkoló léc -» Helyszínen készített csatorna

Csatornabúvár. A csatornaműveknek a szennyvízcsatornák állagvizsgálatát, fölmérését és tisztítását végző munkása. Az egészségre ártalmas munkakörülmények miatt a Cs.-okat előírásos védőöltözettel — hosszú szárú gumicsizma, vízhatlan ruha, fejvédő sisak, gumikesztyű — és balesetelhárítási eszközökkel — Davy-lámpa, gázindikátorok, gázálarc, légzőkészülék stb. — kell fölszerelni. A Cs.-csoport a csatornavizsgálatokat és -tisztításokat végző, munkavezetőből, továbbá víz- és csatornaműkezelői szaktanfolyamot végzett, a balesetelhárításról megfelelően kioktatott, rendszerint öt munkásból álló csoport. A csoport tagjai közül a mászó búvár a csatornát végigmássza, a. figyelő búvár pedig figyeli a mászó búvár munkáját, egészségi állapotát, továbbá följegyzi a bemondott mérési adatokat; a felszíni búvár az utcai forgalmat irányítja, védi a felnyitott aknákat idegen tárgyak behullásától, ellenőrzi a csatornában tartózkodók egészségi állapotát.

Csatornadugulás. A szennyvízcsatorna teljes szelvényének elzáródása. Oka meg nem engedett anyagnak —- pl. fadarab, rongyok stb. —, ill. erősen hordalékos szennyvíznek a csatornába jutása, megakadása, ill. lerakódása. Rendszerint kis szelvényű csatornákban fordul elő.

Csatornaellátottság -*■ Ellátottság

Csatornafelügyelő. A belvízlevezető- és öntözőcsatorna-hálózat kijelölt részén a vízgazdálkodási üzem, ezen belül a mederkarbantartás, a vízkormányzás és a vízi műtárgyak kezelésének helyi irányítója. Felügyel a működési területén dolgozó csátornaőrök munkájára. Működési körzetéhez több -► csatornaőrjárás tartozik.

Csatornafenék-burkoló lap Helyszínen készített csatorna

Csatorna-fényképező gép. A nem mász112

ható csatornában előforduló hibák felderítését végzi. A Cs.-et a tisztítóaknán engedik le a csatornába, amelyben a gép a két tisztítóakna között halad, és a csatorna belsejéről több fölvételt készít. A fényképekről a csatornatörések, -repedések, szakszerűtlen csőillesztések megállapíthatók.

Csatornafő. A felvízcsatornát lezáró műtárgy. Az üzemvizet egyenletesen megosztva közvetlenül a vízerőműbe vagy a nyomóalagútha irányítja, szabályozza a felvízcsatorna vízszínét, levezeti a vízfölösleget, továbbá a jeget és uszadékot, esetleg lehetővé teszi a hordalék ülepítését és kiöblítését is.

Csatornagáz. A szennyvízcsatornák légterében a házi szennyvizek szervesanyag-tartal- mának rothadása, ill. az ipartelepekből érkező üzemi szennyvizekbe került anyagok párolgása, az azokban végbemenő vegyi folyamatok során keletkező gáz. Leggyakoribb Cs.-ok a széndioxid, szénmonoxid, metán, kénhidrogén, sósav, cián. A Cs.-ok részben mérgező hatásúak, de a nem mérges gázok is veszélyesek, mert levegőhiányt okozva fulladást idézhetnek elő. Egy részük szaglással észrevehető, de jelenlétükről a

csatornabúvároknak a csatornába való leereszkedés előtt minden esetben műszer, készülék segítségével kell meggyőződniük.

Csatornahasználati díj. A csatornázott ingatlan tulajdonosa által az üzemeltető szervnek a közcsatorna használatáért fizetett díj. A települések többségében a Cs.-at a Vízművek által szolgáltatott vízből a csatornahálózatba bocsátott vízmennyiség alapján állapítják meg. (-*- Közműszolgáltatások díja)

Csatornahálózat (csatornarendszer). A különböző nagyságú csatornáknak és műtárgyaknak az a célszerűen egymáshoz kapcsolt rendszere, amelyen keresztül valamely területre vizet lehet vezetni, v. arról vizet lehet elvezetni. A Cs. vesztesége az a vízmennyiség, amely adott időtartam alatt a csatornahálózatba betáplált és az onnan kiadott vízmennyiségek különbségeként jelentkezik.

Csatornahálózati térképek. Megfelelő méretarányú helyszínrajzok, amelyek a csatornák anyagát, méretét, lejtését, a beépített műtárgyakat részletes pontossággal feltüntetik. A hálózati alaptérképek 1 : 500, ill. 1 : 1000 méretarányban egy-egy utcát v. hálózatszakaszt ábrázolnak. Az 1 : 5000 méretarányú átnézeti térképek a teljes hálózatot ábrázolják. A Cs.-et kiegészítik az 1 : 10—1 : 50 méretarányú műtárgyrajzok.

Csatornahálózat nyilvántartása. A teljes csatornamű részletes áttekinthetősége és ennek