Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Cs

Csapligin Csapligin, Szergej Alekszejevics (1869— 1942) szovjet mérnök, az alkalmazott matema­tika, az aero- és hidrodinamika kiváló művelője. A hidrodinamika terén jelentős eredménye az áramló folyadék nyomásának számítására szol­gáló Csapligin-féle képlet. A hangsebességet meg­közelítő sebességeken végbemenő gázmozgás kutatási módszereinek kidolgozásával a gázdi­namika megalapozója lett. Kutatási eredmé­nyeit a modern repülőgépek méretezésénél ma is hasznosítják. Csapolóhely (csapoló). Olyan zárószerkezet szakmai megnevezése, amelynek megnyitásával víz vehető. Csapoló szerelvény Csapolóhely Csapoló vízkibocsátása. Az a vízmennyi­ség, amely a teljesen nyitott csapolón 5 m ki­folyási nyomás hatására 1' alatt kifolyik. ■(-*■ Egységcsapoló) Csapósügér Sügér Csapózár. A csőtengelyre merőleges, álta­lában külpontos tengely körül elfordítható, ill. • elforduló koronglappal működő csőelzáró szer­110 csapózór (pillangózár) kezet (pillangószelep). Építési hossza és ellen­állása a visszacsapó szelepénél kisebb. (-*- Csappantyú) Csappantyú. A csővezeték belsejébe (belső •Cs.) v. végére (vég-Cs.) szerelt -*• zárószerv, melynek az áramlás irányára merőleges tengely körül elforduló záróeleme van. Kézi v. hidrau­likus erővel, motorral, ill. magával a vízáram­mal működtetik. (-*- Visszatorló szelep) Csappantyús szelep. Az -*• iszapoló alján, az iszapnak a furatba való visszafolyását meg­akadályozó szelep egyik fajtája. (-*■ Golyós sze­lep, -*• Merítőszelep) Csappantyús zárószerkezet. Csőzáró tár­csája tengelyre erősítve, íves pályán mozogva működik, legtöbbje automatikusan. Cs.-ek a -*■ visszacsapó-szelepek, lábszelepek, pillangó­szelepek. (-*■ Csapózár) Csapszekrény. 1. A vízvezetéki cső elzáró­szerkezetének, ill. kulcsszárának v. fogantyújá­nak védelmére földbe (és útburkolatba), rit­kábban falba épített nyitható szekrény. 2. A föld felszíne alá kis mélységben elhelyezett geodéziai pontjelek védelmére készített olyan fém- (rendszerint öntöttvas) szekrény, amely­nek teteje a terep magasságával azonos szinten van. A fedele nyitható, hogy méréskor a védett pont hozzáférhető legyen. Csaptelep. A hideg- és melegvíz szelepeket magában foglaló épületberendezési tárgy csa- polója, amelyen át a kevert víz közös kifolyó­nyíláson lép ki. Csatlakozás. Az a vízjogi fogalom, amely­nek értelmében valamely vízi munka, vízi léte­sítmény v. vízhasználat érdekeltje jogosult más vízjogi engedélyes által megvalósítandó, ill. annak már tulajdonában (kezelésében, hasz­nálatában) álló vízi munkát v. vízi létesítményt a maga számára használni, annak hasznait (előnyeit) élvezni. A vízgazdálkodás tervszerű­sége, hatékonysága és gazdaságossága érdekében a Cs. megadja a lehetőséget, hogy az érdekeltek vízgazdálkodási szükségleteit kielégítő külön lé­tesítmények helyett egyetlen, közös célra alkal­mas víziművet többen sokféle módon és minél teljesebben kihasználjanak. A Cs. lehet: 1. egy mű több érdekelt által való együttes megvaló­sítása és használata; 2. egy v. több utólagosan jelentkező érdekelt céljainak más személy már meglevő műve útján való kielégítése. A Cs.-i megoldás mindkét esetben felmerülhet akár az érdekeltek kezdeményezésére (többek közös megegyezésével, valamelyik érdekelt egyoldalú kérelmére), akár hivatalból, vízgazdálkodási érdekből; létrejöttének jogalapja azonban min­dig a vízügyi hatóság határozata (általában a -*■ vízjogi engedély), még akkor is, ha e tekin­tetben a felek között megállapodás jött létre. A Cs. föltétele: a) a műveknek a tervezett cél (célok) együttes megvalósításra való alkalmas­sága; b) az eredeti (leginkább érdekelt, ill. a vízjogi engedélyt birtokló) tulajdonos (kezelő, használó) érdekeinek teljes sértetlensége a Cs. létrejötte után is; c) a Cs.-sal felmerülő költsé­gek együttes, ill. utólagos Cs.-kor a csatlakozóra jutó csatlakozási költségek viselése. Ez utóbbi esetben a csatlakozó —• az állami szervek kö­zötti viszonyt kivéve — a mű értékének ará­nyosan reá eső részét is köteles megtéríteni (Vtv. 33. §). A Cs. bizonyos esetei fedik a vízi szolgalmak egyes eseteit. Csatlakozócsonk Betorkolló ívcső Csatlakozó vezeték. Az épületvízvezeték­nek az ágvezeték végén elhelyezett falikorongtól a csapolóhelyig terjedő része.

Next

/
Thumbnails
Contents