VÍZDOK: A felszín alatti öntözés helyzete (VMGT 49. VÍZDOK, Budapest, 1973)
3. A felszín alatti öntözés múltja
69 ahol: t .. m • • p.. q . . n .. az öntözés időtartama, óra; az öntözővíz norma, m^/ha; az öntözőtábla területe, ha; vizhozam a nedvesitőcsőben, nr/óra; a nedvesítő vezetékek száma. Égetett agyagcső-elemekből álló nedvesítő vezetékek vízhozama - ha a vizkibocsátás az illesztési hézagokon át történik - a következő összefüggések alapján határozható meg: h h h L (0,049 + 1 l t5'4 L (0,087 + 1 l t1'* L (0,057 + 1 l 7771T ahol: q - az illeszkedési hézagokon át távozó vizhozam a cső hossza mentén, 1/sec t - az öntözés időtartama, perc L - a nedvesítő cső hossza, m ■í - egy csőtag hossza, m A nedvesítő csövek méretezése az egymástól egyenlő távolságú vizkivételi nyílásokkal ellátott csővezetékben beálló vizmozgásra levezetett összefüggések alapján végezhető. Ennek módszere BOGÁRDI ISTVÁN munkáiban [bogÁRDI, 1964, 1965] rendelkezésre áll. Hasonló elvek alapján dolgozott ki méretezési eljárást ZETSCHE és NEWMAN [l966j, illetve BOGUSEVSZKIJ és KREMENECKIJ ^1956j . Az előbbi talán azért tarthat számot nagyobb figyelemre, mivel ők a módszer adaptálását vékony műanyag csővezetékek esetére is elvégezték. A méretezéssel kapcsolatban utalnák arra, hogy a nyílásoknak elég közel kell esniük egymáshoz annak érdekében, hogy az egymás melletti átned- vesitett talajtömbök összeérjenek. Szerintük ennek ellenére, 1,0 m-nél kisebb nyilástávolság már megfelelő.
