VÍZDOK: A felszín alatti öntözés helyzete (VMGT 49. VÍZDOK, Budapest, 1973)

3. A felszín alatti öntözés múltja

47

is alkalmasak. A gyakorlat olyan gépek irányába mutat, amelyek ároknyitás nélkül - a vakondcsőkészitő géphez hasonló módon - helyezik le a műanyagésövet a talajba.

1970-ben a Mezőgazdasági Gépkisérleti Intézet megbízására az ATE Mezőgazdasági Gépek Üzemeltetése Tanszéke kezdett hazánkban rendszeres kísérleteket müanyag-öntözőcső fektető gép kialakítására [nYULI-TIBOLD, 197o]. Mint a jelek mutatják e vizsgálatokat a gépszerkesztés problémakörén túl az egész berendezés kialakításának területére ki akarják terjeszteni. E vizsgálatok magyar gyártmányú kemény PVC csővel indultak. A cső belső átmérője 14 mm, falvastagsága 0,6 mm, hajlitási sugara 0,8 m, folyómétersúlya 4-5 dkg. A csöveken 90 cm-enként 1,3 - 1,4 mm átmérőjű lyukakat alakítottak ki.

Ami a gép.kialakítását illeti, különböző csőfektető gépek vizsgálata alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a B- 750 jelű NDK gyártmányú gép hidraulikus rendszerénél, továbbá vontatott, egytengelyes kivitelénél fogva a legalkalmasabb a feladat végrehajtására. Megfelelő átalakítások után, az előki- sérletek tanúsága szerint, a gép megfelel a hozzáfűzött reményeknek, s alkalmas folyamatos nedvesítő cső telepítésére. 1973- ig 30-40 ha telepítését végezték el a gép segítségével - egyelőre még csak elsősorban kísérleti célokra.

E cső-behuzó (csőfektető) gép kialakítására irányuló hazai kutatás kapcsán célszerű megemlíteni, hogy csak üdvözölni lehet a kutatásoknak a gépszerkesztéssel történő elindítását, mivel ez lenetővé teszi nagyméretű szabadföldi kísérletek telepítését, emellett a módszer elterjesztésének is alapvető feltétele a kérdés megnyugtató megoldása.

A csövekkel kapcsolatban végül szólni kell arról a sokszor felmerülő aggályról, hogy a rések talajjal való eltömődé- se melleti; - egyrészt a gyökerek benővé se akadályozza a viz-