VÍZDOK: A felszín alatti öntözés helyzete (VMGT 49. VÍZDOK, Budapest, 1973)

3. A felszín alatti öntözés múltja

48

mozgást, ill. a viz kiáramlását, másrészt a fagyveszélynek kitett csövek a fagy hatására károsodásokat szenvednek, ami a berendezés élettartamát befolyásolja.

E kérdésekkel kapcsolatban DÖRTER [1962] vizsgálatai nyújthatnak némi tájékoztatást. Tetőporózus bitumencsövekkel és az említett hosszanti réselésü PVC csövekkel és két növénnyel, fehér somkóróval és herefüves keverékkel végezte kísérleteit. Az első növény esetében csak a porózus csőbe nőttek be a gyökereik, a PVC cső résein nem hatolt be gyökér. Az utóbbi növénynél, amellett, hogy a csöveket sűrű győkérhálózat szőtte körül, mindkét csőféleségbe behatoltak a gyökerek. Mig azonban a porózus cső belső falát helyenként teljesen bevonták a gyökerek, addig a PVC cső esetében a résben vízszintesen haladnak és csak az illeszkedéseken (lm hosszú csőtagok homokkal takart illesztés) át hatolnak a cső belsejébe, hogy nemezszerüen szétterjedjenek. Bár a kísérletekben a gyökértömeg lényegesen nagyobb volt, mint természetes körülmények között, egyik esetben sem haladta meg a benövés mértéke a*gyakorlatilag eltűrhető, a keresztmetszet 20 %-át érintő jjCNOBLOCH, 1966J értéket.

Ami a fagyállósági vizsgálatokat illeti, tetőporózus és teljesen porózus bitumencsöveket, valamint alsó részben hosszirányban köralaku lyukakkal ellátott vinidur és hosszanti réselésü (0,5.160 mm) PVC csöveket a következő kezeléseknek vetették alá:

1. a cső teljesen vizbe meritve és fagyasztva,

2. a cső félmagasságig vizbe fektetve és fagyasztva,

3. a cső vizzel telitett talajba ágyazva és fagyasztva ,

4. a cső vizzel töltve és fagyasztva.

Kivéve az 1. pont szerinti kezelést, amikor is teljes felengedés után a hosszréselésü PVC cső, merevsége következtében, a rések közti rövid szakaszokon, egyes helyeken,át szakadt, a fagyhatásnak valamennyi cső sérülés nélkül ellenállt, ugyanakkor a kontroll égetett agyagcső teljesen tönkrement.